A Richter működését lehetetlenítené el, ha koronavírus elleni vakcinát kéne gyártania
Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszercég vezérigazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy miért látja megoldhatatlannak, hogy a vállalat koronavírus elleni oltóanyagot gyártson. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy ráfizetés lett a koronavírus elleni remdesivir gyártása, hogy sikerült megszerezni a világon egyedülálló fogamzásgátló tapaszt, és mit szólnak a külföldi befektetők ahhoz, hogy a Richter részvényeinek egy része az államtól alapítványokhoz került.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
hvg.hu: A Richter idei első negyedéves eredményeit értékelő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a koronavírus harmadik hulláma jobban megviselte a gyógyszeripart, mint az előző kettő. Hogyan jelentkezett ez a válság a Richternél?
Orbán Gábor: A világjárvány egészségügyi válságként indult, de mi már az elején is tudtuk, hogy a gyógyszeriparban is legfeljebb csak átmeneti lehet a járvány okozta forgalomnövekedés. Hamar ki is derült, hogy a koronavírus épp olyan teher nekünk is, mint bármely más iparágnak. Számunkra problémát okozott, hogy online csatornára terelődött az orvoslátogatás, nem voltak promóciós rendezvények, ellehetetlenültek a külföldi utazások. A kollégáink nagy része nem tudott otthonról dolgozni, de a fizikai távolságtartást nekik is biztosítani kellett. Hiába lettek kelendők a vitaminok, mi elsősorban vényköteles gyógyszereket, vérnyomáscsökkentőt, szív- és érrendszeri készítményeket gyártunk. Megéreztük azt is, hogy elmaradt az influenzaszezon. Tavaly márciusban, a Covid magyarországi megjelenésekor az emberek még felhalmozták a felső légúti betegségekre adható gyógyszereket, idén viszont épp ellenkezőleg: látványosan visszaesett irántuk a kereslet.
Az amerikai és az orosz piac sem teljesített úgy, ahogyan azt korábban vártuk. Amerikában lassultak a vényfelírások, Oroszország pedig nagyon megérezte a gazdasági visszaesést, ráadásul egyre inkább megjelennek versenytársként a helyi gyártók. Sokkal drágább lett a szállítmányozás is, ezért amit csak lehetett, áttettünk a légi fuvarozásból hajóra, közútra. Azt láttam, ha nem intézkedünk, sok százmillió forinttal szállhatnak el a költségek. Mára sikerült ezen úrrá lenni.
hvg.hu: Ehhez képest az adózott eredmény 40 százalékát fizetik ki osztalékként a tavalyi év után a részvényeseknek. Miért döntöttek így?
O. G.: Több oka is van ennek: a legutóbbi akvizíciónk után maradt pénz a számlánkon, és a következő akvizíciós célpont még messze van. Az igazgatóság 25 és 40 százalék közötti osztaléksávot állapított meg 2018-tól kezdődően, tavaly 35 százalékot fizettünk. Idén viszont oda tudjuk adni a maximális 40 százalékot. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez a jövőben is így marad, de most van rá lehetőség.
hvg.hu: A világon egyedülálló a Johnson & Johnson egyik leányvállalatának fogamzásgátló tapasza, amit a Richternek sikerült megszereznie. Hogyan?
O. G.: Több mint egy év kellett hozzá. Ha nincs a Covid, valószínűleg fél év alatt lezártuk volna az üzletet, ami fontos hozzájárulás ahhoz, hogy az évtized végére a Richter Európában, beleértve a posztszovjet térséget is, piacvezető lehessen a nőgyógyászatban. Nem vagyunk már ettől messze, egyedül a Bayer jár előttünk. Ahhoz, hogy megelőzzük, a fogamzásgátlóktól, a meddőségi és a nőgyógyászati fertőzések kezelésén át a hormonpótlásig a teljes terápiás kínálatot le kell tudnunk fedni. Ebben a törekvésben egy fontos eredmény a fogamzásgátló tapasz megszerzése.
hvg.hu: Mik a tervek a koronavírus ellen használt remdesivirrel?
O. G.: Nem akarunk már foglalkozni vele, hiszen az államnak nincs igénye rá. Amíg a készítmény eredeti gyártója, az amerikai Gilead gyógyszeripari vállalat nem tudott eleget gyártani, a Richter felvállalta, hogy a rendkívüli állapotban beszáll a fejlesztésbe és a gyártásba. De május elején már az ezt lehetővé tevő kényszerengedélyünk is lejárt.
hvg.hu: Arról nem volt szó, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön?
O. G.: Nem. Fel sem merült.
hvg.hu: Akkor mi volt ebben az üzlet, ha volt egyáltalán?
O. G.: Üzlet ebben nem volt. Sőt! Éppen most számolgatjuk, hogy mennyibe is került nekünk: bő 1 milliárd forintba, amiből pályázatokon keresztül az Innovációs és Technológiai Minisztérium eddig 700 milliót állt.
hvg.hu: Tavaly októberben azt mondta, hogy a gyógyszergyárnál több olyan kutatás-fejlesztési téma is fut, amelyek célja a koronavírusos betegek gyógyítását szolgáló terápia kifejlesztése. Hogy állnak ezekkel?
O. G.: Az Egyesült Államokban bejegyzett INOVIO-val tavaly áprilisban kötöttünk megállapodást DNS-alapú oltóanyag gyártására. A munkát a debreceni gyárunkban elvégeztük, a vakcina most klinikai szakaszban van, vizsgálják, hogy forgalomba kerülhet-e.
A Richter tagja annak a konzorciumnak is, amely a japán favipiravir hatóanyag magyarországi fejlesztését tűzte ki célul. Itt az üzemesítés megoldását vállaltuk. Mivel ellátási probléma a favipiravir esetében nem adódott, semmi sem indokolta, hogy a munkából mást is vállaljunk.
Belekezdtünk egy biotechnológiai úton előállított bioszimiláris tocilizumab nevű hatóanyag fejlesztésébe is. Az eredeti készítmény szabadalma 2024-ben fog lejárni. Ezért vágtunk bele a munkába, és hamarosan a klinikai vizsgálata kezdődik a mi készítményünknek. Fázis 1 és Fázis 3 klinikai szakaszokban kell tudnunk bizonyítani a biztonságosságát és a hatásosságát. A készítményről közben kiderült, hogy képes enyhíteni a koronavírusos betegeket gyakran sújtó citokinvihart, tehát elkezdték használni a Covid-betegek kezelésére is.
Ha holnap kitalálnák, hogy tocilizumabot kellene adni minden Covid-betegnek, a Richter technikailag képes lenne az ellátást biztosítani.
De egyelőre úgy számolunk, hogy 2025 után Japánban és Európában 50–100 millió eurós forgalmat hozhat majd nekünk.
És végül a Richter tagja annak a konzorciumnak is, amely eredeti biotechnológiai gyógyszerfejlesztés keretében keres terápiás megoldást a Covid kezelésére. Ebben a körben gyártottunk egy ACE2 fúziós fehérjét, amely képes lesz semlegesíteni a vírust azáltal, hogy a vírus a gyógyszerfehérjére köt, és nem az emberi sejtre. A munka preklinikai szakaszban van, ami azt jelenti, hogy a fehérje emberbe még nem került. In vitro viszont nagyon ígéretesek az eredmények. Úgy hisszük, hogy ez a megoldás később más vírusokra is épp olyan jó lehet, mint a Covidra, de utóbbit nem ez fogja meggyógyítani, nem is tartunk még ott a folyamatban.
hvg.hu: A pandémiának köszönhetően több pénz jut most kutatás-fejlesztésre, mint korábban?
O. G.: Még mindig igaz az, hogy lehetne még több olyan K+F pályázat, amely „testre szabott”, és amelyet egy Richter méretű nagyvállalat ki tud használni. Sok egyeztetés volt már arról, milyenek legyenek a pályázati feltételek, hogy egy gyógyszeripari nagyvállalat érdemben indulni tudjon. Mi nem tudunk például olyan piacra lépési garanciát vállalni, mint egy informatikai cég, mert nálunk egy termékről még a bevezetése előtt is kiderülhet, hogy mégsem megbízható. A megtérülési idő is hosszabb egy gyógyszernél, mint egy szoftver bevezetésénél. Azt az államnak is látnia kell, hogy akkor tudunk érdemben indulni egy pályázaton, ha a kiírási feltételekben mindezt figyelembe veszik. Van olyan kérésünk, ami már értő fülekre talált, érezhető némi változás, de lehetne még ennél is jobb.
hvg.hu: A Richter részvényeinek egy része az államtól alapítványokhoz került: 10–10 százalékot birtokol a Tihanyi Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem mögött álló alapítvány, augusztus 1-től pedig 5 százalék a Semmelweis Egyetem fenntartó alapítványához kerül. Mit jelent ez a cég életében?
O. G.: Közvetlen következménye ennek a cég működésében nincs. Azzal, hogy a részvények állami tulajdonból alapítványiba kerültek, a forgalomképességük valamelyest korlátozódott. A törvény ugyanis úgy szól, hogy ha az alapítványok eladnák a papírokat, előbb az államnak, aztán a Richternek kell megvásárlásra kínálni. A mi szempontunkból ez jó, mert garanciát ad arra, hogy a tulajdonosi körben nem kerülhet többségbe külföldi szakmai befektető. Egy esetleges ellenséges felvásárlás szempontjából nem azt mondom, hogy ez az ideális helyzet, de elfogadható védelmet jelent a hazai stratégiai irányítás megőrzése szempontjából. Ha ezek a részvények a piacra kerülhetnének, egy nagyobb gyógyszeripari vállalatnak esélye lenne felvásárolni a Richtert, és abban a pillanatban megszüntetni a kutatás-fejlesztést, leépíteni a gyártást. Ez itt, a régióban is lejátszódott már a szemünk előtt, tudjuk, mivel jár egy ilyen ellenséges felvásárlásban gondolkodó befektető feltűnése.
hvg.hu: A részvényesek 67 százaléka külföldi, ők mit szólnak ehhez?
O. G.: Ahhoz, hogy a magyar állam mit csinál a részvényeivel, ők nem szólnak semmit. Néha rákérdeznek, hogy a cég működésére ez hogyan hat. De inkább az osztalékban érdekeltek, abban, hogy azt megkapják.
hvg.hu: Ön és Bogsch Erik, a Richter korábbi vezérigazgatója, jelenlegi operatív elnöke is többször egyértelművé tette, hogy a Richterben nem szeretnének koronavírus elleni vakcinát fejleszteni. Miért?
O. G.: Évente milliárdokat költünk arra, hogy egyetlen vírus se juthasson be a gyárba. Ha ezen változtatnánk, a működésünk lehetetlenülne el. A teljes üzleti stratégiát újra kellene gondolni, hogy a dolgozókat és a készítményeket is megóvjuk a vírustól. Ezt nem tudnánk megoldani olyan távon, amin a vakcinákra ma szükség van.
hvg.hu: És arról mit gondol, hogy Debrecenben épül vakcinagyár? Szüksége van Magyarországnak egy saját vakcinagyárra?
O. G.: A Richterben problémaként felmerülne, az egy önálló létesítményben szóba sem kerül. Ott nincs esély keresztszennyezésre, és speciális szabályokkal a személyzetet is meg tudják védeni a fertőzéstől. Azt viszont, hogy mire ez a gyár kész lesz, szükség lesz-e még nagy mennyiségben vakcinára, nem tudom megmondani.
hvg.hu: Milyen év lehet az idei a Richter számára, és befolyásolhatja-e a várakozásokat a vírusnak egy esetleges negyedik hulláma?
O. G.: Igen, befolyásolhatja. Az alapforgatókönyvünkben nincs negyedik hullám, és nem szállhat el nagyon a forint, a rubel és a dollár árfolyama. Ha ezek bekövetkeznek, nem tudjuk tartani az idei évre tervezett 5 százalék körüli árbevétel-növekedést.
Idén két terméket tervezünk bevezetni, egyet év közepén, egy másikat év végén. Két innovatív készítményről van szó, és mindkettő vezető termék lehet a Richter nőgyógyászati portfólióján belül. Az egyik egy negyedik generációs fogamzásgátló, természetes ösztrogénnal. Júniusban jelenne meg Németországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Olaszországban.
A másik egy méhmióma elleni készítmény. Miután a korábban erre a célra fejlesztett gyógyszerünk alkalmazási lehetősége leszűkült, év végén előállunk egy másikkal. Egy olyan szerről lesz szó, amelyik alkalmas arra, hogy a fertilitást befolyásoló és vérzést okozó méhmiómával járó, életminőséget negatív módon befolyásoló tüneteket jelentősen javítsa.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A kormány nem kér több Pfizert, de magánúton lehet majd venni?
Sokan megijedtek, amikor kiderült, hogy a magyar kormány nem vesz részt a következő uniós Pfizer-beszerzésben, ez azonban nem jelenti azt, hogy az országban egyik pillanatról a másikra el fog fogyni a nyugati vakcina. A kormány azzal számol, hogy jövőre már magyar oltóanyaggal védekezhetünk a koronavírus ellen, de piaci szereplők szerint a többlet miatt egy idő után akár magánúton is szerezhetünk majd vakcinát. Sőt, a kormány még meg is gondolhatja magát: Brüsszelben sincs minden kőbe vésve.