A kormány június elején döntött úgy, hogy 219 ezer forint egyszeri támogatást kaphatnak az önfoglalkoztatók. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) számításai szerint 100-120 ezer ember kérheti az összeget, de ehhez képest eddig mindössze 17 ezer kisvállalkozó jelentkezett. Nekik összesen 3,7 milliárd forint jár. Vannak köztük fodrászok, kozmetikusok, idegenvezetők és autósiskolai oktatók, 56 különböző főtevékenység után jár a garantált bérminimummal megegyező összeg. Olyan vállalkozókról van szó, akiknek nincsenek alkalmazottaik, ezért nem tudtak ágazati bértámogatásra pályázni. Az, ha a vállalkozó kata szerint adózik, nem számít. Ahogyan az sem, hogy főállású önfoglalkoztató vagy munka mellett vállalkozik. A pénz az anyasági, rokkantsági ellátás vagy nyugdíj melletti vállalkozókat is megilleti, a vállalkozás formájától függetlenül.

Az ingyen pénzért cserében azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig nem lehet megszüntetni vagy szüneteltetni a vállalkozást. Ellenkező esetben a pénzt vissza kell fizetni. Az előírások között szerepel az is, hogy az igényléssel kapcsolatos iratokat a döntést követő tíz évig meg kell őrizni, és a támogatást bevételként kell nyilvántartani.

MTI

De több, más buktató is akad. Korábban Azénpénzem.hu hívta fel a figyelmet, hogy az önfoglalkoztatók csak akkor jutnak ehhez a pénzhez, ha bevételük a 2021. június 8-a vagy a 2020. november 11-e előtti 6 hónapban legalább 30 százalékban a kedvezményezettként megjelölt főtevékenységből származott. Ez azért jelenthet gondot, mert a járvány miatti korlátozások idején sokan odahagyták a vállalkozásukat. A KSH adatai szerint csaknem 50 ezer egyéni vállalkozó volt kénytelen tavaly tavasszal szüneteltetni tevékenységét.

Most hoppon maradhat az is, aki nem csukta ugyan be a cégét, és tevékenységet sem váltott, de a megélhetéséhez szükséges pénzt máshonnan pótolta – hiszen a gond éppen az volt, hogy a főtevékenységéből nem származott (elég) bevétele. „Annak jó ez az egész, aki képes volt családi segítséggel vagy a tartalékaiból talpon maradni, az igazán rászorultak megint kimaradnak” – fogalmazott a portál egy olvasója.

A hvg.hu-t pedig olyan panaszosok keresték meg, akik a megjelölt főtevékenységek egyikét végzik, mégsem jogosultak a támogatásra. Többen közülük masszőrök.

„Én itthon dolgozom, az első hullámban két hónapra bezártam, és a bevételem még mindig nem állt vissza a járvány előtti szintre” – mondja a hvg.hu-nak Halász László. Katát ugyan három hónapig nem kellett fizetnie, de szüksége lenne az állami támogatásra is. A kiírásnak azonban nem felel meg, mert nem közfürdőben dolgozik. „Ha tényleg segítene rajtunk a kormány, így, megkésve is, akkor miért ilyen agyalágyult, szűk feltételeket szab?” – teszi fel a kérdést.

AFP / Franck Fife

Altai Ramóna is hiába adta be a kérelmét, azt a helyi foglalkoztatási hivatal elutasította azzal az indoklással, hogy „akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének közegészségügyi feltételeiről szóló rendelet szabályainak”. Magyarul – Halász Lászlóhoz hasonlóan – ő is azért esik el a támogatástól, mert ez a kitétel csak a fürdők területén működő masszőr vállalkozások esetében teljesül, a kormányhivatal pedig a működési hely címe alapján dönt a pénz odaítéléséről.

Ezek alapján a mi városunkban 1 db masszőr jogosult a támogatásra! Országosan a masszőr vállalkozók közül alig páran, hiszen a fürdőkben dolgozó masszőrök jellemzően alkalmazottak

– hangsúlyozza, hozzátéve, hogy március elején minden masszőrnek ugyanúgy be kellett zárni, ahogy a támogatásra jogosult fodrászoknak, kozmetikusoknak és műkörmösöknek. Közülük többen már meg is kapták a támogatást.

Ők miért? Mi miért nem?

– teszi fel a kérdést. Az ügyben egyébként a megyei kamarához fordult segítségért, de még választ nem kapott.

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Nemcsak a masszőröknek, a dietetikusoknak sem jár az ingyen pénz. Őket egész egyszerűen kifelejtették a listából. „Engem is érzékenyen érint a Covid, hiába tudok online formában tanácsot adni, a diétás étrendtervezés intézményi formában megszűnt, ami számomra azt jelenti, hogy 2020. március 11-e óta nincs havi fix bevételem” – sorolja Tibay Rózsa dietetikus. „Tavaly még katás vállalkozó voltam, így az arra járó támogatást akkor igénybe tudtam venni, de azóta semmi mást. Jelenleg a bevételem 80 százaléka hiányzik” – teszi hozzá.

Korábban a szépségipari dolgozók is kilátástalan helyzetbe kerültek. Nekik nem járt bértámogatás, mert egyéni vállalkozók. Egyikük, Drabant Fruzsina idén márciusban a hvg.hu-nak azt mondta, egyik napról a másikra maradtak bevételi forrás nélkül. „Mi kimaradtunk az előző hullámok bértámogatásaiból, hiszen nekünk nem bérünk, hanem bevételünk van, a márciusi bezárás pedig nagyon komolyan sújtotta a szakmát, hetekig nem kerestünk egy fillért se” – magyarázza most. A kormány még tavaly áprilisban hirdette meg bértámogatási programját, és már akkor szóba került egy, a gazdasági élet képviselőivel tartott videókonferencián, hogy a katás vállalkozások is élhessenek a bértámogatással. Ebből azonban nem lett semmi. Már korábban is szerettük volna megtudni, hogy bértámogatásra miért kizárólag munkavállaló jogosult, egyéni vállalkozó nem, de kérdésünkre nem kaptunk választ. Most is kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk, miért éppen egyszeri, 219 ezer forint jár az önfoglalkoztatóknak, és milyen számítások támasztják ezt az összeget alá? Amint érkezik válasz, közöljük.

Drabant Fruzsina mindössze 3-4 olyan szépségipari vállalkozóról tud, akinek valamilyen okból visszautasították a kérelmét. „Több kolléga is jelezte már, hogy megkapta a támogatást, szinte napokon belül” – árulja el, hozzátéve, hogy szerinte a támogatást igényelni egyszerű, „mindössze egy egyoldalas űrlapot kell kitölteni, és azt feltölteni az illetékes járási hivatalhoz”.