Az Európai Unió Bírósága két ügyben is kimondta, hogy az európai vállalatok megtilthatják alkalmazottaiknak a muszlim nők hagyományos fejkendőjének, a hajat és a nyakat eltakaró hidzsábnak a viselését, ha szükségesnek tartják, hogy az ügyfelek felé semlegesnek mutassák magukat vagy megelőzzék az esetleges társadalmi konfliktusokat.

Az ítélet nemcsak a muszlim vallási jelképekre vonatkozik, hanem a politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződés bármely látható szimbólumára.

A döntés előzménye azt volt, hogy Németországban egy gyermekneveléssel foglalkozó hamburgi intézményben, illetve a Müller kiskereskedelmi láncnál pénztárosként és eladóként dolgozó nőket munkáltatójuk a vallási semlegességre vonatkozó belső szabályzatra hivatkozva felszólította a hidzsáb munkahelyi viselésének mellőzésére. Az alkalmazottak diszkrimináció vádjával eljárást indítottak az ügyben, az illetékes német bíróság pedig az uniós törvényszékhez fordult, hogy megtudja, a vállalat belső szabályzata összhangban van-e az egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvvel.

Az EU bírósága azt is kimondta, hogy a vallási, politikai és világnézeti jelképek viselésének tilalma csak akkor igazolható, ha a munkáltató „valós” érdekeit szolgálja. Ahogy azt is, hogy ha valamelyik ország saját törvénye az uniós szabálynál többet enged meg, akkor a bíróságoknak azt is figyelembe kell venniük.