A Donald Tusk vezette Polgári Koalíció szenátorai azt javasolták, hogy az ország kezdjen konzultációt a NATO alapokmány 4. cikkelye szerint, amely azt mondja, hogy „A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.” E kezdeményezéstől számított 9 hónapig pedig tilos lenne állami vagyontárgyakat eladni, és ez a Lotos cég benzinkútjaira is vonatkozna. Az indok: a vevő, a magyar Mol, illetve a magyar kormány magatartása az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A szerződést januárban írták alá a Mol, illetve a Grupa Lotos SA és a PKN Orlen között, amelynek eredményeként a Mol 610 millió dollárért 417 töltőállomást vásárolt Lengyelországban, és a 3. helyre lép elő a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piacon. Ennek előzménye, hogy az Európai Bizottság versenyjogi okokból az említett két lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató cég egyesülésének feltételéül írta elő, hogy harmadik szereplőknek értékesítsék a Lotos-kutak 80 százalékát, továbbá egy 30 százalékos részesedést a Lotos gdanski olajfinomítójában.

Az ellenzék már akkor kételyeit fejezte ki, hogy a magyar olajcég „Moszkva trójai falova lehet”, de a kormány ezt nem vette figyelembe, a Mol pedig cáfolt.

A 100 fős lengyel szenátusban 2019 óta egyetlen főnyi ellenzéki többség van. Az említett törvénymódosító javaslatot április 28-án 53:45 arányban fogadták el, a kormányzó és a szejmben ha ingadozásokkal is, de többséget élvező Jog és Igazságosság (PiS) minden jelenlévő szenátora ellene szavazott. Ez azt vetíti előre, hogy a törvényhozásban döntő szerepet játszó parlamenti alsó kamarában a szenátus javaslatát el fogják utasítani. De biztosra venni ezt nem lehet, mert mind a PiS saját frakciójában, mind a pártot a szavazásokon többnyire kisegítő függetlenek és volt ellenzékiek között előfordulnak „kiszavazások”.