Fiktív számlázási láncot tártak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrei egy cégnél, amely csak látszólag végzett nagykereskedelmi tevékenységet, a valóságban azonban nem. A valótlan ügyletei olyan nagyságrendet értek el, hogy ezek alapján a vizsgálat megkezdésekor a legnagyobb adóteljesítményű adózók közé tartozott.

A hatóság közleménye szerint az ellenőrzött vállalkozás a befogadott számlák szerint belföldről vásárolt számítástechnikai eszközöket és alkatrészeket. Papíron valamennyi beszállítója ugyanattól a Szlovákiában bejegyzett cégtől szerezte be az árut, amelyet aztán a bizonylatok alapján magyarországi piacvezető nagykereskedelmi partnereinek értékesítette tovább.

A revizorok azonban feltárták, hogy a társaság és a termékeket állítólagosan neki értékesítő, nem valódi beszállítók vezetői, tisztségviselői más cégek mögé bújva már korábban is fiktív értékesítési láncokat építettek ki. Ahogy most, korábban is az volt a céljuk, hogy az adómentes közösségi beszerzéseket levonható áfát generáló belföldi ügyletnek álcázzák.

Az ellenőrzés azt állapította meg, hogy a fantom számlakibocsátó társaságok valódi tevékenységet nem végeztek, és soha nem rendelkeztek a számlákra írt árukkal. Így ezeket a vizsgált társaság sem vehette meg tőlük.

Az adóellenőrök az útdíjfizetést ellenőrző kamerák felvételeit és adatait is felhasználva kiderítették, hogy a termékek fuvarozásának időpontjaiban nem történt szállítás, a kamerák egyáltalán nem rögzítettek ilyen adatokat a hamis szállítási útvonalakon.

Az ellenőrzött társaság, leplezve tényleges célját, egy valódi webshopot is működtetett, a legális kiskereskedelmi tevékenység azonban forgalmának csak alig egy százalékát érte el.

A cégnek a fiktív számlázási lánc kialakítása több mint tízmilliárd forintjába kerül. Az összeget adóhiány, bírság és késedelmi pótlék formájában kell megfizetnie a költségvetésnek. A követelést a NAV már az ellenőrzés megkezdésekor részben biztosította, bankszámlazárolással, készpénz, követelés, illetve ingó vagyon lefoglalásával.