Kulcsszerepe van az élelmiszer-hulladék csökkentésének a klímaváltozás elleni küzdelemben, hiszen ehhez köthető – az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -szállítás során – az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százaléka. Vagyis minél kevesebb étel végzi a kukákban, annál kisebb lehet a szén-dioxid-lábnyoma az ágazatnak. Az élelmiszer-hulladék csökkentése az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között is szerepel, azzal, hogy 2030-ig a 2015-ben mért értéknek a felére kell redukálni az elvesztegetett mennyiséget.

A csökkentésre azonban a fogyasztókat egyelőre nem lehet kötelezni, csak azokat a szereplőket, akik a vásárlásig kezelik az élelmiszereket. Azon, hogy a pénztáraktól távozó fogyasztóknál miként lehetne elérni a szintén jelentős kibocsátással járó élelmiszer-pazarlás visszafogását, egyelőre még dolgoznak, és van is min:

Kiderült, hány kiló élelmiszert dobnak ki a magyarok

Az uniós átlaghoz képest kevesebbet, de fejenként így is 66 kiló élelmiszer végzi a kukában.

A Tesco azon hazai kiskereskedelmi láncok között van, amelyek a legmesszebb jutottak ebben, legalábbis saját, a 2016/17-es pénzügyi évtől kezdődően közzétett adataik alapján. Mint arról kedden kiadott 2022/23-as élelmiszerhulladék-jelentésükben beszámoltak, az összesen 671 371 tonna náluk forgalmazott élelmiszernek mindössze 0,53 százaléka végezte hulladékként (2016/17-ben ez még 1,56 százalék volt). Az élelmiszer-felesleg mennyisége ez alapján a hat évvel ezelőtti 19 233 tonnáról 7246 tonnára esett vissza, ami 76 százalékos csökkenés, vagyis már jócskán túlteljesítették a fentebb jelzett ENSZ-es célt.

„Játszós ruhában" mázsálták a hulladékot

Az ide vezető folyamat eredetileg 2014-ben indult, amikor Bérces Éva, az élelmiszermentésért és hulladékcsökkentésért is felelős közösségi működési vezető azt a feladatot kapta, hogy találjon megoldást a hulladékmennyiség csökkentésére, amihez először is adatokra volt szükségük. Akkoriban még mindent ömlesztve borítottak bele a hulladékprésbe, ezért – mint azt a hvg.hu-nak egy múlt heti, az élelmiszermentés lépéseit és eredményeit bemutató budaörsi áruházbejáráson elmesélte – itt kezdték: lelakatolták az egyik áruháznál a prést, „játszós ruhát” húztak, az üzletből kikerülő hulladékot pedig fajták szerint kezdték szétválogatni különböző színű zsákokba, majd mázsálták.

Reviczky Zsolt

A korábban áruháznyitásoknál kulcsszerepet játszó, így az egyes áruházakat és a működési folyamatokat mélyrehatóan ismerő munkatárs a mennyiségben látta meg a kulcsot: az arányában legnagyobb tömegben keletkező hulladékfajtánál van a legjobb esély arra, hogy érdemi csökkenést lehessen elérni. Az már a mázsálás után derült ki, hogy ez bizony az élelmiszer, főként friss pékáru, ami akkor az összes hulladék közel 50 százalékát tette ki.

Ekkor tudtam, hogy ezzel kell kezdeni valamit.

– mondta. A hulladékcsökkentési törekvés pedig pont kapóra jött a fentebb már említett fenntartható fejlődési célok kijelölésekor is, így párhuzamosan zajlott a beszerzési folyamatok optimalizálása és a már ugyan csökkenő mennyiségben, de továbbra is keletkező felesleges élelmiszerek adományozásának megszervezése.

Áramvonalasított folyamatok, okos algoritmusok

Előbbi révén eljutottak oda, hogy folyamatosan felülvizsgálják a választékot a keresletnek megfelelően, az árukat olyan felokosított algoritmusok segítségével rendelik, amelyek az adott szezon, az esetlegesen közeledő ünnepek, vagy épp a fizetésnap alapján jelzik előre a forgalmat. Érvényesül a FIFO-elv – az angol nyelvű „first in first out” kifejezés rövidítése, aminek lényege, hogy a legkorábban beszerzett áruk kerüljenek legelőbb a vásárlók elé és a kosarukba –, és minden termék lejárati ideje rögzítve van a céges felhőben. Ez alapján mindig naprakészek a munkatársak, hogy épp hol és mi van lejárófélben, és vagy árkedvezménnyel értékesítik ezeket a termékeket (például a szárazárut vagy a konzerveket), vagy pedig eladományozzák.

Kovács Bea

Utóbbira a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel alakítottak ki együttműködést még tíz éve (amit közös jótékonysági főzéssel ünnepeltek meg a múlt héten: az elkészült ötezer adag paprikás krumplit és kókuszgolyót Érd, Budafok, Zsámbék, Kispest egyes szociális intézményei, illetve a józsefvárosi Fűtött Utca kapta), és saját munkatársaik is besegítenek, végzik napi szinten a megmaradó, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszerek szelektálását és össszegyűjtését. És lelkesek is, Bérces Éva szerint

az adományozásban részt venni sokkal jobb érzés, mint a hulladéktömörítőbe borítani az ételt.

Az élelmiszermentés kezdeti lépései kicsiben indultak: elsőként ötféle belső gyártású kenyér továbbadományozására kaptak engedélyt, mindössze két áruházban, mostanra viszont már 160 áruházban zajlik napi szinten az élelmiszermentés. A folyamatok optimalizálását azonban az adományozás során is érvényesítik, hiszen Bérces Éva szerint

nem csak az számít, hogy adnak, hanem az is, hogy ezt miként teszik.

A pékárukat például különválogatják édes, sós és töltetlen fajták szerint, emellett olyan, kisebb (korábban használatból kikopott, majd egy félreeső raktárból előbányászott, de a célra pont megfelelő), egymásra pakolható rekeszekben gyűjtik, amelyekben nem nyomódnak és törnek használhatatlanná az alulra kerülő darabok. A zöldségek-gyümölcsök esetében más-más színű ládákat használnak – pirosat a menthetetlenek, zöldet a még használhatók számára –, mindezzel nagyban könnyítik a további teendőket. Mindennek köszönhető, hogy 2022/23-ban – 6,5 millió adag ételnek megfelelő – 2765 tonna megmaradt élelmiszert adományoztak a rászorulóknak a civilek segítségével, 892 tonnát ajánlottak fel állati takarmányozásra, 1500 tonna pedig biogázüzemben hasznosult.

Zöldségek válogatása egy Tesco áruházban

Kovács Bea

A nagyobb áruházakban könnyebb

A 197 hazai áruház közül 160-ban zajlik napi szinten élelmiszermentés, amik között ott van mind a 112 nagyobb áruház. A kisebb méretű és forgalmú üzletekben ezt nehezebb megszervezni, így van, ahol „csak” hétköznaponként, de az összes üzlet 40 százalékában a hét minden napján mentik az élelmiszert.

A mentés gyakoriságát az is befolyásolja, hogy mekkora a forgalom, és ebből mennyi felesleg marad (a kisebb forgalom kevesebb megmaradt élelmiszert jelent), illetve hogy mennyire bírják kapacitással és logisztikával az újraosztással foglalkozó partnerszervezetek. A kisebb üzletekben megmaradó pár darab zsemléért nem biztos, hogy érdemes kitérőt tenni az adományokat szállító teherautóval, de már tesztelnek egy olyan megoldást, ami választ adhat erre a problémára.

Ételmentő meglepetéscsomagokkal az élelmiszerpazarlás ellen

Társadalmi és környezeti szempontból is hasznos dologba szeretett volna belefogni a kidobásra ítélt ételek megmentését célzó vállalkozás, a Munch társalapítója. Wettstein Albert nagyszülők háborús tapasztalatairól, az ételpazarlás sokáig elhanyagolt kérdéséről, és a fenntarthatóság demokratizálásáról is beszélt a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében.

Mint a tescós munkatársak többször is hangsúlyozták: a fő cél, hogy minden nap tudjanak élelmiszert menteni, hiszen hiába a korszerű folyamatok, minden nap végén marad valamennyi élelmiszer a polcokon, leginkább a frissáru: zöldség, gyümölcs, pékáru. Utóbbi 24 órán belül használható fel, vagyis az aznapi pékárut elvileg másnap estig még értékesíthetnék is, de inkább még aznap este bekerül az élelmiszermentési folyamatba és reggel el is viszik a rászorulóknak.

A zöldségeknél is hasonló a helyzet. A kulcskifejezés itt az „osztályát veszti”, vagyis kissé megfonnyadt a paprika, vagy épp megpenészedett egy darab az ötdarabos hálós citromból. A többi attól még jó, de ezt így már nem lehet eladni. Átcsomagolni nem lehet, mert nincs ilyen árucikk, de ki sem lehet borítani az ömlesztett (lédig) kategóriába, mert az már termékhamisításnak számítana, viszont adományozni lehet.

A cég a hulladékcsökkentési célkitűzéseknek megfelelően igyekszik a beszállítóit is rávenni a hasonló gyakorlatra, mint Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatójára hivatkozva jelezték vonatkozó közleményükben: közép-európai partnereik közül tavaly már 16-an tették közzé az élelmiszer-hulladékra vonatkozó adataikat, köztük a hazai Master Good.

De hova kerül az adomány?

A 2005-ben indult, és csak a Tescóval közös tízéves munka során 80 millió adag (35 ezer tonna) étel adományozásában közreműködő Élelmiszerbank karitatív partnerszervezetein keresztül juttatja el a rászorulóknak a fenti módon megmentett élelmiszert. A lényeg, hogy a partnerek – legyenek bár civilek, egyházak vagy helyi önkormányzatok – személyesen ismerjék az adományozottakat, és tudják, hol hasznosul a legjobban a segítség. Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója szerint így tudnak mindössze 19 saját munkatárssal hozzájárulni 250 ezer rászoruló – köztük gyerekek, idősek, fogyatékossággal élők, nagycsaládosok vagy épp egyszülős családok – megsegítéséhez.

Kovács Bea

A tevékenységnek azonban azon túl is van hatása, hogy a rászorulóknak „tele lesz a hasuk”. Az ilyen „másodlagos” hatások közé sorolható, hogy az adományok átadása

• egyúttal találkozási alkalom is a rászorulókkal, ilyenkor tudnak rákérdezni hogylétükre, egyéb szükségleteikre is a segítő szakemberek, a tanyavilágban például van olyan idős ember, aki nem nyit ajtót, ha nincs a segítőknél élelmiszer-adomány, és csak így látják, hogy jól van-e, nem szorul-e másfajta segítségre,
• hozzájárul, hogy a tanodákban jobban figyeljenek a gyerekek, hiszen jóllakva könnyebben megy a tanulás,
• a drogrehabilitációban is bizalmat teremt: ha ételt kap a segítségre szoruló, a szakmai munka is jobban halad,
• jelentősen csökkentette az iskolai agressziót azzal, hogy jól voltak lakva a gyerekek.

Arra is volt példa, hogy az áruházakból megmentett, főzésre alkalmas zöldségek segítették hozzá az egyik, fogyatékosokat nevelő intézményt, hogy végre használatba tudják venni az oktatási célra kiépített tankonyhát, ahova előtte nem jutott főzésre szolgáló alapanyag. (Az már más kérdés, hogy ez mit árul el a hazai szociális ellátórendszerről.)

Az élelmiszermentést mindenesetre úgy tűnik, hogy kiemelten kezelné a kormány is: tavaly legalábbis gyorsított eljárásban elfogadott törvényben írták elő a nagyobb élelmiszerkereskedelmi láncoknak, hogy készítsenek élelmiszermentési tervet és nevezzenek ki élelmiszermentési felelőst. Jóllehet az élelmiszermentés folyamata az erre nyitott cégek, valamint a hozzáértő és elkötelezett civilek révén úgy tűnik, egyre hatékonyabban működik, az állam mégis szeretett volna maga is komolyabb szerepet vállalni a területen. Igaz, a tavaly sebtiben létrehozott Élelmiszermentő Központ konkrét tevékenységéről azóta is kevés információ érhető el.

Rengeteg pénzt tolnak az állami élelmiszermentésbe, miközben maga a rendszer nem működik

Gyorsított eljárásban fogadták el a törvényt immár egy éve, mégsem működik az állami élelmiszermentés. A napokban azonban több fejlemény is történt, az egyik egy közel ötmilliárdos tétel megjelenése a költségvetésben.