szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A miniszterelnök politikai igazgatója egy interjúban azt is kifejtette, hogy ha Donald Trump a GDP 3 százalékának megfelelő hadikiadást várna el a NATO-tagállamoktól, az Európának végül is nem rossz, hanem jó lenne.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Hétezer milliárd forinttal szűkítette a kormány költségvetését az orosz–ukrán háború, mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Orbán szerint ennyibe került az, hogy a 2022-es választási győzelem után vállalták, hogy az energiaválság, az elszálló kamatok, a szankciós politika és “a háborús infláció” ellenére megvédik a családtámogatásokat, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, valamint a nyugdíjak reálértékét, illetve felgyorsítják a hadsereg modernizációját. Orbán szerint tehát a fentiek plusz 7000 milliárd költségvetési kiadást jelentenek idén a 2021-es költségvetéshez képest.

A Portfolio felvetette, hogy a magyar kormánnyal szimpatizáló Donald Trump választási győzelme esetén már a GDP 3 százalékának megfelelő hadikiadást szeretne látni a NATO-tagállamoknál, miközben sok ország még a 2 százalékos elvárt szintet sem teljesíti. Orbán erre azt mondta, az uniós országok között tíz körül van azoknak a száma, akik teljesítik a 2 százalékos elvárást, és Magyarország már tavaly óta tagja ennek az “elit klubnak”. Orbán aztán azt magyarázta, hogy a Trump által felvetett célok végül is nem Európa-ellenesek, hanem Európa érdekeit szolgálják, mivel az európai országok így még önállóbbak lesznek. A kérdésre, hogy a magyar GDP 3 százalékának megfelelő, 800-1000 milliárd forintnyi többletkiadás fedezetét honnan lehetne tartósan előteremteni, nem válaszolt.

Az interjúban az EU-s források felfüggesztésének ügyére is rákérdeztek. Orbán azt mondta, abban bíznak, hogy az EP-választás után az új bizottsági felállás nyomán “megszűnik a kettős mérce, illetve a Magyarországgal szembeni tulajdonképpeni pénzügyi szankciók”, változik az EP-képviselők összetétele, és továbbra is olyan ütemesen tud megtörténni a magyarországi források lehívása, mint korábban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!