Szolnokon építi fel első európai üzemét a kínai KunlunChem. Az elektrolitgyártó üzem 40 milliárd forintból épül fel, és 120 új munkahelyet teremt. Minderről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be pénteken.

A tárcavezető szerint 

• a KunlunChem a világ öt legnagyobb elektrolitgyártója közé tartozik;
• a BMW és a Mercedes elektromos autóinak a beszállítója lesz „a legmodernebb technológiával”;
• Szolnok azért jó helyszín, mert „mindig is a magyar vegyipar egyik bástyája volt”.

Az elektrolitot jellemzően akkumulátorokban alkalmazzák, ez az az anyag, amely a pozitív és a negatív elektródok (a katód és az anód) között helyezkedik el, és lehetővé teszi, hogy az ionok áramoljanak. Ebből fakadóan az akkumulátorok egyik fontos összetevője, az akkuipar egyik kulcsterméke.

A miniszter hosszasan érvelt a kormány sokak által elhibázottnak és erőltetettnek tartott akkumulátoripari törekvései mellett, szerinte gyakorlati kérdésként fogják fel a környezetvédelem ügyét, és a klímacélok teljesítése nem lehetséges a közúti közlekedés, az autóipar elektromos átállítása nélkül, aminek az élére állt Magyarország. 

Szijjártó ezután a kínai gazdaság növekedése feletti elragadtatásában kijelentette, hogy „Kína egyértelműen diktálja a világgazdaság változásainak tempóját”, majd méltatta a magyar–kínai gazdasági együttműködést, például, hogy „tavaly az összes, Európába irányuló kínai beruházás 44 százaléka Magyarországra érkezett”. Beszámolt arról is, hogy 

tíz év alatt hatvannégy nagy kínai beruházáshoz adott a kormány támogatást.

Arra nem tért ki, hogy egyelőre nem tűnik sikeresnek az akkugyárasítás, hiszen a hazai üzemek, amelyek termékeihez elektrolitot is felhasználnak, nem teljesítenek jól. Tavaly decemberben 51 százalékos termelési visszaesést regisztrált az iparágban a Központi Statisztikai Hivatal, de egész 2024-ben ötödével csökkent az ágazat, olyan mértékben, hogy nagy elbocsátásokba is kezdtek. A legfrissebb információk szerint a dél-koreai SK Innovation mindhárom gyárában nagy leépítések indultak, és a módszerek miatt halálsoron érzik magukat a dolgozók.

Magyarországon különösen érzékeny téma az Orbán-kormány által bármiféle ismert, azt megalapozó hatástanulmány nélkül erőltetett akkugyárak kérdése, amelyek ellen Győrtől Debrecenig számos helyen tiltakoztak – inkább kevesebb, mint több sikerrel – a helyiek. A jelenleg éppen döglődő akkuiparral kapcsolatban csak egy tűnik biztosnak: a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal.

Borítóképünkön: Szolnok szocialista iparvárosi hangulatú központja 1985-ben a Fortepan felvételén.

Nyitóképen a szolnoki Tiszavirág híd. Fotó: Túry Gergely