A jegybank Pallas Athéné alapítványának új vezetése 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére, amelyet az MNB igazgatósága jóvá is hagyott, és amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett – írja egy háttérbeszélgetésen elhangzottakra hivatkozva a Telex.

Nem arról van szó, hogy az MNB folytatja azt a vagyonvesztéshez vezető működést, ami az elmúlt tíz évet jellemezte.

A vagyonjuttatás kizárólag arra kell, hogy egy új csapat átvilágítsa azt, hogy milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, ami megmaradt, az mennyit ér.

Nem nyilvános, hogy az átvilágítást ki végzi. Az elmúlt évtizedben az alapítványi vagyonkezelő Optima és a leányvállalat lengyelországi GTC körül annyian kompromittálódtak, hogy nem volt könnyű megfelelő piaci szereplőt találni, aki még „Optima-szűz” volt. Végül a lap információi szerint egy kisebb szereplő kapott felkérést.

Matolcsy György volt jegybankelnök mandátumának márciusi lejárta után tette közzé az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alapítvány gazdálkodásáról szóló jelentését, illetve feljelentést is tett. Az ÁSZ szerint a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forint, jelentős részben az adófizetőktől származó vagyon felett rendelkezett, ám az ÁSZ szerint befektetéseit „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtotta végre. A jelentés szerint

ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek a Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek.

Az új jegybankelnök, Varga Mihály szeretne megszabadulni az alapítványtól, de ahhoz előbb fel kell göngyölíteni az ügyet. Az MNB új elnöke azonnal lecserélte Csizmadia Norbertet a PADME-alapítvány kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. Bő egy hónappal később pedig már ott tart a történet, hogy az új kuratóriumi vezetés maga is büntetőfeljelentést tett (mint korábban az Állami Számvevőszék), mégpedig a Fővárosi Főügyészségen

• csalás;
• hűtlen kezelés;
• hamis magánokirat felhasználása;
• számvitel rendjének megsértése;
• tartozás fedezetének elvonása

bűncselekmények gyanúja miatt.