Magántőke: a jövő zenéje? Állami pórázon

Régi probléma a hazai kulturális életben a forráshiány az intézmények fenntartásában. Állami és önkormányzati források vannak főként, s ha ezek elapadnak, válságba kerülnek intézmények és szervezetek. Másfelől pedig a csak állami finanszírozás afféle "pórázt" is jelent, amelyen az intézményrendszer függő helyzetben marad az államtól. Sokan régóta szorgalmazzák, a magántőke számára legyen kedvezőbb az intézmény-támogatás, például adókedvezményeket kaphasson cserébe. Ehhez képest most Hiller István  a magántőke bevonásáról szólva elmondta: nem intézményfenntartásban, hanem programtámogatásban lát erre lehetőséget. Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a kultúra területén az államnak ne lennének kötelezettségei, de a célok megvalósításának finanszírozási alapját szélesíteni lehet.

Az oktatási és kulturális miniszter az Országgyűlés szakbizottsága előtt részletesen ismertette a kulturális vidékfejlesztés keretében meghirdetett programokat. Mint mondta, sikeres volt a Közkincs és a helyi alkotóközösségek támogatására meghirdetett Tengertánc program is.

Hiller István kitért az Európa kulturális fővárosa (EKF) projekt fejleményeire hangsúlyozva, hogy ez a legnagyobb horderejű kulturális projekt a rendszerváltás utáni Magyarország történetében.
 
Hiller István a képzőművészetről szólva hangsúlyozta, a Budapesten idén megrendezett kiállítások beindították a kulturális turizmust. "A rendszerváltás utáni Magyarországon ez az az ősz-tél, amikor Budapesten a legszínvonalasabb kiállítások láthatók" - tette hozzá a miniszter. 
 

Az államigazgatás, mint pamutgombolyag

"(...) Nekünk meg a napi munkánkban egyszerűen azon kell erőlködnünk, hogy intézményeket tartsunk fönt. A költségvetés, az államháztartás, a Parlament, az mind ebben gondolkodik, miközben mégsem ez volna a célunk. Nem az az intézmény célja, hogy legyen. Például a Párizsi Magyar Intézet költségvetésének a 90 százaléka a fenntartásra megy. Tehát marad 10 százalék az eredeti célra. Ezek beteg arányok." A hvg.hu kerekasztal beszélgetése fiatal kulturális intézményvezetőkkel itt!

Beszámolt arról, hogy bár az Operaház életét tekintve nem volt botrányok nélküli a 2006-os év, a miniszteri biztos kinevezésével mégis sikerült konszolidálni a dalszínház helyzetét. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, tisztában van azzal, hogy nem a miniszteri biztos működése a végső megoldás, de így mégis jobb a helyzet e téren, mint korábban volt.
 
Hiller István arról is beszélt, a nemzeti fejlesztési terv keretében  több tárca költségvetésében is van összeg a kultúra finanszírozására.  Az Európa kulturális fővárosa projekttel összefüggésben a kultuszminiszter aláhúzta: a harmadik város, Isztanbul megjelenése módosította Pécs pályázati konstrukcióját. Hozzátette, ez a legnagyobb horderejű kulturális projekt az országban a rendszerváltás óta. Megjegyezte, elégedett az ezzel foglalkozó miniszteri megbízott munkájával.
 
Hiller István beszámolójában a kulturális diplomácia kérdéskörével is foglalkozott. Kitért arra, hogy az Európa-centrikus magyar kulturális gondolkodás mellett Kína, Japán, Korea, illetve Szerbia, Horvátország és Szlovénia felé úgyszintén nyitnia kell a kulturális diplomáciának.
 
Sikeres és offenzív a magyar kulturális diplomácia - tette hozzá a miniszter, aki azt is megjegyezte, bár nincs fedezet újabb külföldi magyar intézetek megnyitására, hatástanulmány készül egy lehetséges New York-i magyar kulturális évad megrendezéséről. 
 
Péccsel, Európa 2010-es kulturális fővárosával kapcsolatban elmondta: csütörtökön ír alá szerződést a finanszírozásról, amire eddig művészeti vezető híján nem volt hajlandó.