A címadó mű egy 1970-ben készült, 25 perces kísérleti film, amelyet a japán művésznő férjével, John Lennonnal közösen írt és rendezett. A filmet, amelyben egy légy barangolását követheti a néző végig egy meztelen női testen – beleértve a legintimebb részeket is –, ma már az avantgárd mozi egyik klasszikusának tartják.

A tárlat elsősorban Yoko Ono „oktató műveire” épül: az alkotó így nevezi azokat az installációit, amelyek gondolkodásra, kérdezésre késztetik a látogatókat, vagy pedig a műtárggyal való közvetlen érintkezésre, ezáltal a kiállításban való aktív részvételre biztatnak. A művésznő itt is, mint a világon oly sok helyütt, felállított egy „kívánságfát”, amelyre mindenki egy-egy cédulát akaszthat fel vágyainak megfogalmazásával, különleges telefont tervezett a lengyel fővárosnak, és ez alkalomra készítette el az Emlékezet festményét.

Yoko Ono a megnyitó előtt a csw.art.pl lengyel internetes magazinnak elmondta, hogy a kiállítás anyagának kiválasztásában Lengyelország második világháborús múltja lebegett a szeme előtt. „A lengyelek félelmére, fájdalmára, szenvedéseire gondoltam. A második világháborút kislányként Japánban éltem át, és jól emlékszem arra a hihetetlen szegénységre, a fájdalomra. De egy ilyen fájdalomból születik a legnagyobb reménység. Nemcsak azért jöttem ide, hogy kiállítsam műveimet, hanem azért is, hogy elmondjam: valamennyien egy családhoz tartozunk” – mondta a művésznő.

Yoko Ono varsói kiállítása október 26-ig látható.