A jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció továbbra is egyike a gazdaság kitörési pontjainak, érdemi eszköze a versenyképesség javításának. A Magyar Tudományos Akadémia e célokhoz a sikeresen megújuló kutatóhálózat fejlesztésével és eredményes működtetésével kíván hozzájárulni - hangsúlyozta Pálinkás József.

Az MTA elnöke rámutatott arra, hogy idén jelentősen, 7,7 milliárd forinttal nőtt az Akadémia költségvetési támogatása. További 1,4 milliárd forintot jelentett, hogy az Akadémiához került az elektronikus információs szolgáltatás (EISZ), azaz a számítógépes tudományos adatbázisok finanszírozására a hazai kutatóintézetek és egyetemek számára. Összességében az MTA forrásai 9,1 milliárd forinttal bővültek.

"Az akadémiai fejezet 2013. évi költségvetési irányelveit azzal a céllal alakítottuk ki, hogy költségvetése biztosítsa egy nemzetközileg is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű kutatási tevékenység finanszírozási kereteit" - emelte ki az MTA elnöke.

Megfogalmazása szerint 2013-ban az Akadémia a megújult kutatóintézet-hálózat versenyképességének és hatékonyságának javítását tűzi ki célul: a koncentrált és komplex "tudományos portfólióval" megjelenő, így az adott tudományterületen a korábbinál versenyképesebb kutatóközpontok differenciált fejlesztését. Kiemelt intézményi feladat a kutatóközpontok és kutatóintézetek hazai és nemzetközi konzorciumalkotó képességének javítása, az ehhez szükséges szabályozási és finanszírozási feltételek biztosítása. A (többlet)források elosztásának legfontosabb alapelve a tudományos kiválóság és a teljesítmény. 

"Az idei 'finomhangolás éve' után 2013-ban ugyancsak kiemelt feladat az akadémiai köztestületi költségvetési szervek működési feltételeinek stabilizálása. Az új - 15 kutatóközpontból és kutatóintézetből álló - hálózattól azt várjuk, hogy a hazai és nemzetközi kutatási térben megbízható partnerként, ugyanakkor esélyes versenyzőként jelenjen meg" - mondta. A 2013. évi költségvetési irányelvekben az előterjesztés három fő területen javasol forrásbővítést. Ez egyrészt a kutatási tevékenységeket megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítása, amelyeknek 500 millió forint a többletigénye. 

"Így az idei 2 milliárd forinttal összesen 2,5 milliárd forint állna a rendelkezésre. Ebből az összegből pótolni lehetne az elmúlt évtizedben kimaradt fejlesztéseket" - jegyezte meg Pálinkás József.

A másik kiemelt terület a kutatási közfeladatok személyi feltételeinek javítása, ösztönzése, erre 1,5 milliárd forint többlettámogatást kér az MTA. A harmadik az MTA kiválósági programjainak a folytatása: a Lendület-program bővítésére 600 millió forint szükséges, az egyetemi támogatott kutatócsoportok indítására további 400 millió forint, a posztdoktori ösztöndíjprogramra 600 millió forint, az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) programok fejlesztésére 1 milliárd forint a többletigény. További hatszáz millió forintot kér az MTA az elektronikus információs szolgáltatásra finanszírozására.

Pálinkás József kitért a kiválósági központokra, a program forrásigénye 1 milliárd forint. Mint rámutatott, az átalakuló/megújuló felsőoktatás és a megújult kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe lehet közös kiválósági központok kialakítása. Ezek feladata a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, amelyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani.

Az együttműködés lehetővé teszi a források koncentrálását, ez elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy az ország eséllyel kapcsolódjon be az Európai Unió 2013-ban elkészülő Horizont 2020 programjaiba. A Horizont 2020-ra történő felkészülés forrásigénye pedig 300 millió forint.

Összességében a fejlesztési igény 6,5 milliárd forint, ami a 2012. évi 43,477 milliárd forintos költségvetési támogatás 14,5 százalékát teszi ki.