A zenekar 2018 őszén vágott bele a Tears To Freshwater felvételeibe: a szokásos módon útnak indultak, hogy kedvenc északolasz kisvárosukban, rutinból rögzítsék az anyagot. Mivel 2018 elég sűrű év volt a zenekar életében és a tagok magánéletében is, két dolgot felejtettek csak el: egyrészt megírni előtte egy albumot, másrészt pár gitáron és egy pár dobverőn kívül bármit is vinni a felvételre.

A baj innen csőstül jött: kiderült, hogy a stúdióban lecseréltek minden hangszert, amit korábban használtak, és szinte kizárólag az ‘50-es évekből származó gyűjtői cuccok fogadták őket. Ezen a ponton saját bevallásuk szerint már a Dope Calypso tagjai is kicsit megijedtek, hogy olyan korszak hangszerein játsszanak, amikor a torzítás gondolatára keresztet vetettek, és újraszentelték a fellépőzakókat.

“Laci gitárja, ha nem pengeti, hanem ujjal leheletfinoman pöcörög rajta, akkor nagyjából használható, az én gitárom sajnos instant kuka. Kaptam helyette egy bronzkorszakbeli utánpótlást, amin bónuszként olyan hajszálvékony húrok vannak, hogy ha hozzáérek becsületes földműves mancsaimmal, egyből fél hanggal feljebb mászik bármilyen akkord. Sebaj, mondtuk magunknak, majd Laci különösen lírai angyalként pöcörög, én óvatosan lantozgatok, mint az élet félédes habzóborában olvadó jégkockákon szökellő kövérkés faun, nem lesz itt semmi probléma” – meséli Sarkadi Miklós, a zenekar frontembere.

Dope Calypso

Hála az alsópolcos akciós délolasz vörösboroknak, a felvétel végül sikeresen zajlott, a nyersanyagokat meghallgatva pedig különösen büszkék voltak a kényszerszülte, újszerű hangzásra. Majd a hangmérnöküktől kézhez kapták az első mixet, amire a következőképp emlékeznek vissza:

Az orgona a Kukori és Kotkoda legirritálóbb pillanatait idézte,

pár hang ráadásul néha váratlanul felüvöltött, tovább fokozva a baromfiudvaron létezés érzését. A legfurcsább az volt, hogy nekünk még mindig tetszett – aztán bárkinek megmutattuk, tulajdonképpen kiröhögött minket.”

Mindeközben egy békés elválás során új billentyűs (Bencze) került a zenekarba, remek szintiparkjának köszönhetően pedig teljesen új irányt vett a lemez. Sarkadi Miklós a dalokat atomjaimra szedte, majd újraalkotta az egészet.

“A legváratlanabb időpontokban szóltam Lacinak, hogy jöjjön pár hangot felgitározni általa ismeretlen részekbe, és lelkesen mutogattam ugyanazt a dalt ortodox vokális részekkel megtűzdelt szláv techno, majd mandolinos falzett erdei trash-pop crossover manótánc változatban pár nap csúszással, és szólítottam fel mindenkit, válasszák ki a legszebb lézerfegyverre emlékeztető hangot egy különösen monumentális csúcspont lezárásához.

Hetekig válogattunk például vákuumcsöves tv-kikapcsolás-imitációs hangot, majd kihagytuk az egészet.

Végül a teljesen kifordított Tears To Freshwater anyagot egy finn hangmérnök, Matt Lepannen (Animal Farm) keverte meg Londonban. Így az őskáoszban született lemez több mint egy év alatt nyerte el végleges formáját.

Itt pedig már meg is hallgathatjuk:

Tears To Freshwater

������ ������ ������ ������ ������ ������ Artwork & Cover & Animation ������ István Csekk ������ https://csekki.com/ 01 Get Ready For Plan B 02 Planet Z 03 Cool Cool Girl 04 Kowabunga Drops 05 Gori...