Rákay Philip néhány hete már bejelentette, hogy a mohácsi csatáról is filmet forgat – bár az általa jegyzett Aranybulla című sorozat (kritikánk itt) minden idők legrosszabb magyar produkciói közé került –, a részletekről pedig a Mandinernek adott friss interjújában beszélt.

Így derült ki, hogy a kormányközeli influenszerként is ismert médiamunkás azt szeretné, ha a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára időzített alkotás (amelynek előkészítésén Szente Vajkkal és Kis-Szabó Márkkal dolgozik Rákay) A rettenthetetlenhez hasonló hatást váltana ki, mert

aki megnézte, másnap indult volna, hogy Mel Gibson oldalán a skótok szabadságáért küzdjön.

Amikor az Aranybulláról kérdezték, azt panaszolta, hogy „szegény” sorozatról úgy beszélnek a sajtóban, „mintha valami főbenjáró bűnt követett volna el a stáb, miközben csak egy ártatlan dokumentumfilm-sorozat készült, amelyről senki nem ígérte, hogy a Gladiátor magyar verziója lesz.” Rákay tagadta, hogy ez egy olyan kurzusfilmsorozat lenne, ami az Orbán-kormány működését igyekszik megideologizálni a negatív megítélésű II. András hőssé formálásán keresztül.

S mindehhez meggyőztünk tizenöt elismert kutatót, történészt, archeológust, hogy segítsen a múlt átírásában, hát persze…

– igyekezett elhárítani a kritikát.

Arra az interjú nem tér ki, de a hvg360 interjújából már korábban kiderült, hogy a sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, akit meg is kerestek az alkotók, de ő a forgatókönyv láttán nemet mondott.

„A történelem nem szolgája az ideológiának" - interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel

Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói.

Rákay ezen kívül arról is beszélt, hogy

• nincs jó véleménnyel az Andy Vajna nevével fémjelzett, két magyar Oscar-díjat is eredményező magyar filmgyártási korszakról, sőt azt állítja, a néhai kormánybiztos rosszat tett a hazai filmgyártásnak azzal, amilyen emberekkel körülvette magát;
• a Petőfi-filmre kapott óriási állami támogatást szerinte az erős forgatókönyvvel és a „kreatív vízióval” érdemelte ki tapasztalatlan filmesként;

Arról a Mandiner is hiába kérdezte Rákayt, hogy miből él, ahelyett, hogy ezt megválaszolta volna, hosszan panaszkodott arra, hogy „képtelenebbnél képtelenebb marhaságok” jelennek meg az üzleti tevékenységéről a sajtóban.

Fülke: Van-e különbség egy 1953-as és egy 2023-as kurzusfilm között?

Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.