Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ lett a neve annak az épületnek, amelyet a 2015-ös milánói világkiállításra annak idején 2 milliárd forintból elkészült, szittya stílusú pavilonból építettek újjá. A Szőcs Géza kormánymegbízott irányítása mellett megalkotott egykori "Sámándobot" (hivatalos nevén Életkertnek hívták) ugyancsak 2 milliárdért hozták haza, hogy aztán Karcagon sok év után újjáépítsék. A munkálatok 2022 márciusában kezdődtek el. A 24.hu azt írja, hogy a teljes átalakítás, a pincével, előcsarnokkal, fedetlen színpaddal, valamint két felvonóval megtoldott épület végül több mint négymilliárd forintba került.

A hivatalos átadáson jelen volt a többi között Varga Mihály pénzügyminiszter (Karcag szülöttje) és Szepesi Tibor (Fidesz-KDNP) polgármester is.

MTI/Czeglédi Zsolt

Varga azzal kezdte beszédét, hogy szerinte "olyan időket élünk ma Európában, amikor a közösségi identitást meghatározó sarokpontokat – legyen az nemzeti, kulturális vagy épp vallási kötődés – igyekeznek elmosni, kiiktatni az európai kultúrából". Mint fogalmazott:

széles ehhez az eszköztár: kevert népesség létrehozása bevándorlással, templomrombolás, genderpropaganda, vagy ha a szükség úgy hozza, pénzügyi zsarolás is.

Leszögezte, hogy amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, a helyi vezetőkkel és közösségekkel együttműködésben támogatja a helyi közösségek erősödéséhez hozzájáruló, hagyományőrző törekvéseket, és úgy gondolja "Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket". Az újjáépített pavilon szerinte a helyiek szellemi központjaként funkcionálhat.

MTI/Czeglédi Zsolt

Elmondta, hogy Karcag az ősi kultúrák találkozóhelyeként írta be magát a történelemkönyvekbe. "A kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg", ezért a Sámándobként ismert épület az ország talán legmegfelelőbb pontjára került – fogalmazott.

MTI/Czeglédi Zsolt

Szepesi Tibor, Karcag polgármestere elmondta, hogy az elkészült épületben a helyiségek összes alapterülete 2098 négyzetméter, amelyet 527 négyzetméter terasz és tetőterasz, továbbá egy 175 négyzetméter területű kültéri színpad is kiegészít.

Arról, hogy a sámándobot, mint rituális hangszert, valójában mennyire tekinthetjük ősmagyar kelléknek, bővebben itt írtunk:

Rábaközi táltosok és idővarázslók nyomában, avagy miben hittek régen a magyarok?

Sámán volt-e a magyar táltos, van-e bármi köze a bugaci Ősök Napján doboló neosámánnak a kereszténység előtti hitvilágunkhoz, és kik szerint jöttek a Szíriuszról a magyarok? Néprajzkutatókkal, történésszel és antropológussal az ősi magyar hiedelemmítoszok bugyraiba merülünk. Hétköznapi spiritualitás 3. rész.