A beszélgetésben többször is szóba kerül a Blokád című film is. A 2,1 milliárdból készült, Tősér Ádám rendezte alkotásról (amelynek Lajos Tamás volt a producera) a HVG korábban azt írta többek közt, hogy „a kinyúlt pulóvereken és rossz frizurákon kívül nem sok minden tudható meg a rendszerváltás koráról, kínos, ahogyan Antall Józsefből makulátlan hőst, Göncz Árpádból pedig egydimenziós bohócot farag”.

A Mandinerben Lajos Tamás ugyanakkor az egyik kedvenc magyar filmjének nevezte. Mint mondta, „ez az első, szerintem, érvényes játékfilmes feldolgozása a rendszerváltozásnak. Egy őszinte, igaz film, rendkívül büszke vagyok rá”.

Korábban Lajos azt nyilatkozta, onnan tudta, hogy jó, mert „a baloldal ekézi a filmet”. Most ehhez hozzátette, „kaptunk hideget-meleget, főleg Göncz Árpád ábrázolásáért, a sajtóban csépeltek minket, de magánbeszélgetéseken az egyébként vele egy oldalon állók is elismerték, hogy bizony olyan személyiség volt, amilyennek lefestettük”.

Az is kiderült a beszélgetésből, hogy két évig győzködte a Nemzeti Filmintézetet, hogy igent mondjanak a filmtervre.

Borítóképünkön jelenet látható a filmből.