• a nem támogatott, javaslatok ismételt felvethetőségi esélyének elemzését,
• új javaslatok megfogalmazását, kivitelezhetőségének elemzését,
• tagállami egyeztetéseket, tagállami érdekcsoportokkal való egyeztetéseket,
• infrastruktúra fejlesztését (videokonferencia kiépítése, szimulációs modell továbbfejlesztése, frissítése stb.)
• képzések, továbbképzések szervezését.

A jövőbeni tárgyalások sikeres kimenetele érdekében elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületeket képviselő minisztériumok együttesen járuljanak hozzá a jelenlegi szimulációs modell továbbfejlesztéséhez. A jövőben is a Pénzügyminisztériumnak kell az összefogó szerepet játszania, és javasolható, hogy a modell működtetését és a számításokat is ez a szerv végezze. Ennek oka az, hogy a Pénzügyminisztérium rendelkezik múltbeli felhasználásokra vonatkozó adatokkal mind hazai, mind uniós oldalról, és általános rálátása van a pénzügyi folyamatokra.

A tagállamokkal való egyeztetést, információ illetve álláspont cserét a jövőben erősíteni kell, sőt rendszeresíteni szükséges annak érdekében, hogy viszonylag rövid időn belül világossá váljon, mely tagállamok mely területeken tekinthetőek szövetségeseinknek. Javasolt, hogy a „tagországjáró” delegáció tagjai között legyen legalább egy pénzügyminisztériumi képviselő is. Továbbra is fenn kell tartani a visegrádi együttműködést, amely több sikert is elkönyvelhet, főként a kohéziós politika területén.

A tagállamokkal való egyeztetés leghatékonyabb módszere, ha szakértői szinten és vezetői szinten is folynak véleménycserék. Erősíteni kell a szakértői szintű egyeztetések szerepét. Előfordulhat, hogy a szakértők véleménye eltér a vezetőktől, mivel a szakértők nem mindig rendelkeznek olyan politikai háttérinformációkkal, amely az adott véleménykülönbségeket indokolnák. Ennek elkerülésére fontos megértetni a szakértőkkel, hogy a kialakított álláspontot kell képviselniük, de nyitottnak kell lenni más tagállam véleményére, amelyet elemezni szükséges. Elsőként mindig szakértői szinten kell az egyeztetéseket lefolytatni, ahol az álláspontok, vélemények cseréje lebonyolódhat, ezt követően a hazai szakértők elemezhetik a másik fél által mondott álláspontokat bemutatva hazánk számára megmutatkozó előnyeket, hátrányokat. Ezek alapján lehet a vezetői döntéseket meghozni, illetőleg a vezetői szintű egyeztetésket lebonyolítani.