Olvassa végig a tanulmányt!

A teljes szöveget innen érheti el.

Az európai biztonsági környezet vizsgálata alapján megállapítható, hogy minimálisra csökkent a hagyományos tömegháború esélye, ugyanakkor a globalizáció kibontakozása, hatásainak felerősödése előtérbe helyezte a nem katonai jellegű veszélyeket. 

Európa biztonságát az egyes országok belső vagy külső politikai, társadalmi és gazdasági zavarai, a belső egyensúlyvesztésből adódó konfliktusok, de akár a nemzetközi integrációk belső ellentmondásainak lehetséges következményei is fenyegethetik. A jelentkező kockázatok, veszélyek határokon átnyúló természetük miatt nagyobb régiókra – de különböző formákban és hangsúlyokkal - hatnak, befolyásolják az élet minőségét.

A Magyar Köztársaság geopolitikai környezete, adottságai miatt az európai kihívások csaknem mindegyike előfordulhat, illetve a begyűrűző veszélyek is változatosak lehetnek. Az ország fekvése, adottságai következtében nem képes csupán önerejére támaszkodva, a nemzetközi integrációktól függetlenül reális gazdasági, politikai, biztonságpolitikai, vagy védelmi koncepciót megvalósítani, az ország szuverenitása csak nemzetközi együttműködési formációban (NATO és EU tagság) biztosítható.

Az ország számára a legnagyobb kihívás a biztonsági rendszer és elemeinek hatékony működtetése, az integrációs tagság követelményeiből adódó hozzájárulási képesség megteremtése és rendelkezésre állása, beleértve a nemzetközi válságkezelő műveletekben való aktív és hatékony részvételt is.

A nemzetközi biztonságpolitika aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi és nemzeti szervezetek az újfajta kihívások kezelésére alkalmas újfajta készségek fejlesztésének és hatékony alkalmazásuk igényével állnak szemben. A konfliktus-megelőzés – mint kulcsszerep – új, hatékony rendszerek építését és működtetését igényli, amely rendszerek képesek hitelesen képviselni és védeni az általános emberi biztonságot.

A biztonsági kockázatok alapvető átalakulása következtében a magyarországi biztonsági rendszer és elemeinek védő, megelőző és reagáló képességének fejlesztése, az új helyzetnek történő megfeleltetése sürgető igény. A nemzeti érdekek és az integrációs tagságból adódó követelmények egyaránt megkövetelik a hatékony védelemre és válságkezelésre – önállóan és nemzetközi együttműködésben - alkalmas katonai és civil képességek fejlesztését, a teljes vertikumot átfogó reform késedelem nélküli végrehajtását.

A magyar biztonsági rendszer és elemei helyzetének stagnálása, nem kellő Intenzitású fejlesztése negatívan befolyásolja az ország nemzetközi feladat végrehajtásban való aktív és hatékony részvételét, a részleges, harmonizálás nélküli fejlesztésekre fordított költségek magasak maradnak, a ráfordítás továbbra sem lesz arányban az eredménnyel, a tagságból adódó elvárások nem teljesítése a lakosság biztonsági helyzetének általános romlását, az ország nemzetközi hitelromlását eredményezheti.

Az ország biztonsági rendszerének komplex fejlesztése következtében, a rendszer egységes elvek szerinti irányításával, hatékony működtetésével viszont növelhető a lakosság biztonságérzete, erősíthető az állampolgári bizalom a biztonságot garantálni hivatott szervek és intézmények irányában és a stabil háttérrel az ország képes a nemzetközi feladatrendszerben hatékony megjelenésével a nemzeti érdekeket képviselni.

Elsődleges feladat a tudati módosulás, majd a kialakított stabil belpolitikai alapra helyezhető, a nemzeti érdekeket helyesen képviselő, pro-aktív külpolitika kialakítása. Az integrációs szervezetekben egyértelművé szükséges tenni, hogy az ország – kialakult súlyos gazdasági helyzete ellenére is – kész és képes a közösségi feladatokban való aktív és hatékony részvállalásra.

Az ország belső stabilitása és ezzel párhuzamosan nemzetközi szerepvállalása, teljesítő képessége, belső és külső megítélése jelentős mértékben függ biztonsági rendszerének fejlesztésétől, a biztonság garantálása nemzetközi feladataiban való részvételi készségtől és képességtől. A biztonsági rendszernek az új kihívásokhoz való megfeleltetése sürgető feladat, ami szoros összefüggésben van a külpolitikai célok teljesítésével is. Elérendő cél, külpolitikánk szerves része kell legyen a nemzetközi integrációk nagy volumenű programjaiban való folyamatos és hatékony részvétel biztosítása, ezáltal a nemzeti érdekek és értékek megfelelő képviselete.