A nagyvilágot hozta a magyar családok otthonaiba a 20. század első felében a Tolnai Világlapja heti képes újság, melynek első számát 1901-ben jelentette meg Tolnai Simon.

Tolnai 1939-ig szerkesztője is volt a lapnak, amelyet a versenytársaknál - például az 1854-ben indított és később a Franklin Társulat által kiadott Vasárnapi Újságnál - olcsóbban és jóval nagyobb, sokszor százezret is meghaladó példányszámban dobott utcára. Az 1898-ban alapított Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat a hetilap mellett népszerű könyvsorozatokat is kiadott, mint például a Tolnai Világkönyvtár, a Tolnai Új Világlexikona vagy a Tolnai Világtörténet. A kiadó részvényeinek többsége 1940-ben állami kézbe került, 1941-től Forrás néven működött (a hetilapot Világlap néven adták ki). Az államosítások után 1950-ben összevonták a - gyökereit az 1577-ben, Nagyszombaton alapított egyházi nyomdára visszavezető - Dohány utcai Egyetemi Nyomdával (a Dolgozók Világlapjának átkeresztelt kiadvány 1951-ben jelent meg utoljára), amely 1999-ben a Mahir érdekeltségi körébe tartozó Zenith Nyomdaipari Rt. tulajdonába került.

A század első felének legnagyobb magyarországi kiadója az Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari Rt. volt, amelynek elődjét Emich Gusztáv nyomdász hozta létre 1868-ban a Ferenciek terén, majd 1898 után a Miksa (Osvát) utcában működtette. Hírnevét az Est-lapok alapozták meg, s színvonalas kiadványai - Petőfi-, Ady-, Móricz-kötetek, valamint könyvsorozatok, például a Modern Könyvtár, Olcsó Regény - az első számú kiadóvá emelték. Az államosítás után a kiadói feladatokat a Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, amely 1993-ban kft-vé alakult, majd 1998-ban megszűnt.

Hasonlóképpen a Szépirodalmihoz került az államosítás után a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. tevékenységi köre. A Révai testvérek - Sámuel és Leó - 1869-ben nyitottak könyvesboltot az Ügynök utcában (ma Kresz Géza utca), amely mellett 1880-ban Sámuel fia, Révai Mór János indított kiadót. Számos regényt adott ki, megszerezte Jókai és Mikszáth műveinek kiadási jogát. 1911-ben indult útjára - a Pallastól vett jogok alapján - a Révai Nagy Lexikona kiadása. Az időközben rt-vé alakult cégnek 1917-től a Vadász utcában nyomdája is volt, mely az államosítás után Nyomdaipari Szolgáltató Vállalatként működött. Az 1990-es privatizációt követően a brit Wethmough többségi tulajdonával megalakult a Révai Nyomda Kft., mely a Vadász utcai épület eladása után Óbudán épített nyomdát.

Elsősorban az 1893-ban indított Pallas Lexikonról vált ismertté a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., mely az 1884-ben tönkrement Wilckens és Waidl nyomda helyén, a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcában kezdett működni, később pedig a Kecskeméti utcába költözött. 1895-ben került át a Honvéd utcába, ahol aztán jogi és közgazdasági szaklexikonokat is megjelentetett, a két háború között pedig egyre inkább a nyomdai tevékenységre helyezte a hangsúlyt. 1945 után a kiadó nem működött tovább.

További magyar márkák története itt

Befuccsolhat „a jövő mobilja”, nem igazán csapnak le rá az emberek

Befuccsolhat „a jövő mobilja”, nem igazán csapnak le rá az emberek

Most a Momentum és a Párbeszéd a soros

Most a Momentum és a Párbeszéd a soros

Egyre több hackertámadás éri a németországi kritikus infrastruktúrát

Egyre több hackertámadás éri a németországi kritikus infrastruktúrát

Újabb katasztrófa fenyeget? Zagytározó közeléből evakuáltak embereket Brazíliában

Újabb katasztrófa fenyeget? Zagytározó közeléből evakuáltak embereket Brazíliában

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Terroristák szélnek eresztésével zsarolja Európát Trump

Terroristák szélnek eresztésével zsarolja Európát Trump