szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Olyan eredményesen, mint Ernst Litfass, csak kevés ember állított magának emléket. Kerek 150 éve tűnt fel az újszerű és szokatlan hirdetőoszlop Berlinben.

Napjainkban pedig már úgy hozzátartozik a városokhoz, akár a lámpaoszlop vagy a járda, és csak Németországban 67 000 található. És jóllehet félelmetes vetélytársra talált a multimédia világában, ma is ugyanaz, ami a XIX. században volt: kerek és jó. Úgy kezdődött, hogy az 1816-ban született Litfass nyomdászt bosszantotta, hogy honfitársai szülővárosának csaknem minden házfalára és fatörzsére plakátokat és cédulákat ragasztanak. A Londonban és Párizsban látott hasonló berendezések nyomán az egykori színész oszlopot tervezett azzal, hogy Berlin terein erre ragasszák a tájékoztatásnak szánt plakátokat és cédulákat.

Miután az össze-vissza kiragasztott papírok már régen bosszantották a hatóságokat, Karl Ludwig von Hinkeldey, Berlin rendőrfőnöke nyomban engedélyezte a találmányt, 1855. július elsején a porosz főváros központjában megjelent az első, az "össze-vissza" ragasztgatást pedig attól fogva büntették.

Kezdetben megütközést keltettek az oszlopok, és sokakat zavart a szokatlan látvány. Csak az ügyes marketingnek, például egy külön az oszlop "tiszteletére" komponált polkának volt köszönhető, hogy Litfass szalonképessé tudta tenni találmányát. A berliniek csak "oszlopos szentnek" nevezték,  és 1874-ben gazdag emberként halt meg. Az idő múlásával azután egész Németországban gombamód elszaporodtak a hirdetőoszlopok, s mindenkor híven tükrözték a társadalom képét. Hatósági közlemények, csereajánlatok, szájvíz- és sörreklámok, színházi és  pártprogramok sorjáztak rajtuk. A gyűlöletpropagandát szolgálták a nácizmus idején, a második világháború után pedig a Vörös Kereszt eltűnteket kereső plakátjai függtek rajtuk, de a hirdetőoszlop maga  nem változott, és ez is oka annak, hogy a német polgárok a szívükbe zárták.

Időközben az egykor fából készített hirdetőoszlop már szilárd beton, de nem ritka a fémből készült, megvilágított, tengelye körül forgó és vitrinnel ellátott sem. Noha a hatalmas plakátfalak és a buszmegállók megvilágított reklámfelületei kemény konkurenciát jelentnek, a Litfass-oszlop ma is közkedvelt Németországban, főleg a kultúra területén és regionális műsorszervezők körében népszerű, mert a legtöbb egyéb lehetőségnél olcsóbb és többnyire optimális helyen áll. És különben is: sehol másutt nem lehet olyan nyugodtan elolvasni a színházi és a moziműsort, mint egy Litfass-oszlopon.

hvg.hu Itthon

Ezer óriásplakát és újsághirdetés sértett törvényt

A fogyasztóvédelmi felügyelőségek tavaly első fokon 701 esetben összesen 78 millió bírságot szabtak ki a szabálytalanul hirdetőkre, emellett 257 esetben kötelezték őket reklámjaik megváltoztatására. Az újságokban több, a köztereken kevesebb jogsértőt füleltek le.

Kiricsi Gábor (hvg.hu) Kult

Ébredj, neon!

A szocialista piacgazdaság néhol kedves, máshol abszurd neonfiguráit és feliratait próbálja összegyűjteni három budapesti fiatal. Tervük, hogy olyan neonmúzeumot állítsanak össze, amelyben az egykori villódzó reklámok végre megtalálnák helyüket.

Trump szankcionálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot

Trump szankcionálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot

Változtasson hétköznapi szokásain, hogy 11 évvel tovább élhessen

Változtasson hétköznapi szokásain, hogy 11 évvel tovább élhessen

Évértékelésben maga elé engedte Orbánt Gyurcsány

Évértékelésben maga elé engedte Orbánt Gyurcsány

„Először még túl kell élnem” – mondta Orbán Viktor Madridban

„Először még túl kell élnem” – mondta Orbán Viktor Madridban