szerző:
MTI

Olyan eredményesen, mint Ernst Litfass, csak kevés ember állított magának emléket. Kerek 150 éve tűnt fel az újszerű és szokatlan hirdetőoszlop Berlinben.

Napjainkban pedig már úgy hozzátartozik a városokhoz, akár a lámpaoszlop vagy a járda, és csak Németországban 67 000 található. És jóllehet félelmetes vetélytársra talált a multimédia világában, ma is ugyanaz, ami a XIX. században volt: kerek és jó. Úgy kezdődött, hogy az 1816-ban született Litfass nyomdászt bosszantotta, hogy honfitársai szülővárosának csaknem minden házfalára és fatörzsére plakátokat és cédulákat ragasztanak. A Londonban és Párizsban látott hasonló berendezések nyomán az egykori színész oszlopot tervezett azzal, hogy Berlin terein erre ragasszák a tájékoztatásnak szánt plakátokat és cédulákat.

Miután az össze-vissza kiragasztott papírok már régen bosszantották a hatóságokat, Karl Ludwig von Hinkeldey, Berlin rendőrfőnöke nyomban engedélyezte a találmányt, 1855. július elsején a porosz főváros központjában megjelent az első, az "össze-vissza" ragasztgatást pedig attól fogva büntették.

Kezdetben megütközést keltettek az oszlopok, és sokakat zavart a szokatlan látvány. Csak az ügyes marketingnek, például egy külön az oszlop "tiszteletére" komponált polkának volt köszönhető, hogy Litfass szalonképessé tudta tenni találmányát. A berliniek csak "oszlopos szentnek" nevezték,  és 1874-ben gazdag emberként halt meg. Az idő múlásával azután egész Németországban gombamód elszaporodtak a hirdetőoszlopok, s mindenkor híven tükrözték a társadalom képét. Hatósági közlemények, csereajánlatok, szájvíz- és sörreklámok, színházi és  pártprogramok sorjáztak rajtuk. A gyűlöletpropagandát szolgálták a nácizmus idején, a második világháború után pedig a Vörös Kereszt eltűnteket kereső plakátjai függtek rajtuk, de a hirdetőoszlop maga  nem változott, és ez is oka annak, hogy a német polgárok a szívükbe zárták.

Időközben az egykor fából készített hirdetőoszlop már szilárd beton, de nem ritka a fémből készült, megvilágított, tengelye körül forgó és vitrinnel ellátott sem. Noha a hatalmas plakátfalak és a buszmegállók megvilágított reklámfelületei kemény konkurenciát jelentnek, a Litfass-oszlop ma is közkedvelt Németországban, főleg a kultúra területén és regionális műsorszervezők körében népszerű, mert a legtöbb egyéb lehetőségnél olcsóbb és többnyire optimális helyen áll. És különben is: sehol másutt nem lehet olyan nyugodtan elolvasni a színházi és a moziműsort, mint egy Litfass-oszlopon.

hvg.hu Itthon

Ezer óriásplakát és újsághirdetés sértett törvényt

A fogyasztóvédelmi felügyelőségek tavaly első fokon 701 esetben összesen 78 millió bírságot szabtak ki a szabálytalanul hirdetőkre, emellett 257 esetben kötelezték őket reklámjaik megváltoztatására. Az újságokban több, a köztereken kevesebb jogsértőt füleltek le.

Kiricsi Gábor (hvg.hu) Kult

Ébredj, neon!

A szocialista piacgazdaság néhol kedves, máshol abszurd neonfiguráit és feliratait próbálja összegyűjteni három budapesti fiatal. Tervük, hogy olyan neonmúzeumot állítsanak össze, amelyben az egykori villódzó reklámok végre megtalálnák helyüket.

Itt a legalacsonyabb a rezsi az EU-ban, mégis nagy terhet jelent

Itt a legalacsonyabb a rezsi az EU-ban, mégis nagy terhet jelent

Erre is gondoljon, ha karácsonyi fénydekorációt vásárol

Erre is gondoljon, ha karácsonyi fénydekorációt vásárol

Hivatalosan is közölte a bíróság, miért engedték ki Czeglédyt

Hivatalosan is közölte a bíróság, miért engedték ki Czeglédyt

Dinoszaurusztól az eredeti Micimackó-térképig: ezekért fizettek milliókat az idén

Dinoszaurusztól az eredeti Micimackó-térképig: ezekért fizettek milliókat az idén

Kivágták Svájc legmagasabb fenyőfáját, de előtte azért megölelgették – fotók

Kivágták Svájc legmagasabb fenyőfáját, de előtte azért megölelgették – fotók

Először még magyarázkodtak, majd kimondták az összeget a szülők, akik pénzért akarták eladni kisbabájukat

Először még magyarázkodtak, majd kimondták az összeget a szülők, akik pénzért akarták eladni kisbabájukat