Elmúlt már az az idő, amikor a Facebook pusztán barátokat kötött össze egymással. Ma 800 millió felhasználó osztozik a közösségi téren, megváltoztak az oldal céljai és funkciói. A Facebook szoros részévé vált életünknek, ennek hatásai pedig nem csak virtuálisak.
A Harvard Business Review blogjának szerzője a Facebook életünkre gyakorolt negatív hatásaival foglalkozik, melyek a túl szoros virtuális kötődésből, és a félreértelmezett közösségi térből erednek.
Túl sok pozitív megerősítés
Facebookon óhatatlanul is összehasonlítjuk magunkat másokkal. Torzíthatja az énképet, ha életünket ismerőseink Facebookon megosztott élményeihez viszonyítva értékeljük, a közösségi felületeken ugyanis mindenki hajlamos csak pozitív történeteket megosztani. A megfelelő megerősítés és összehasonlítási alap hiánya oda vezethet, hogy saját életünket sokkal rosszabbnak érzékeljük, mint amilyen valójában.
Az időnk elaprózódása
Ha nem is töltünk sok időt a Facebookon, de gyakran látogatjuk az oldalt, már az is kizökkent a folyamatos munkavégzésből. A rövid, egyperces Facebook-pihenők azt eredményezik, hogy nem tudunk megfelelően koncentrálni az előttünk álló munkára. Hiába tűnik kevésnek a Facebookon eltöltött idő, az ide-oda váltásból eredő teljesítménycsökkenés így is jelentős.
A közeli kapcsolatok leépülése
Míg sokan azzal érvelnek, hogy Facebookon sokkal közelebb kerülnek barátaikhoz a folyamatos jelenléttel, valójában egyre távolabb kerülnek a valódi, szorosabb kapcsolatoktól. A személyes találkozókat felváltja a Facebook-chat; a képek, állapotok megosztása pedig azt a hamis érzetet kelti, hogy eleget foglalkozunk barátainkkal. Ezek az érintkezések viszont nem pótolják a személyes találkozás érzelmi, pszichológiai hatásait.
A teljes bejegyzést a Harvard Business Review blogján (angol nyelven) olvashatják.
