Carla Del Ponte a minap egy német lapnak azt mondta, hogy a NATO állítólagos bűncselekményei kapcsán indított vizsgálatot azért kellett leállítani, mert Belgrád nem továbbította az ügyészségnek a Hága által kért bizonyítékokat.
Zoran Sztankovics, az emberiség elleni jogsértéseket leleplező jugoszláviai bizottság elnöke szerdán közleményében cáfolta a főügyész asszony állításait. Emlékeztetett arra, hogy a bizottság képviselői háromszor is tárgyaltak Carla Del Pontéval, és négy CD-lemezt adtak át neki a NATO varvarini, Novi Pazar-i, alekszinaci és surdulicei bombázásairól. A lemezek tartalmazzák a teljes dokumentációt a légi hadjárat idején összegyűjtött bizonyítékokról, az adatbázisban megtalálhatók a helyszíni szemle jegyzőkönyvei, az igazságügyi orvos-szakértők vizsgálatainak eredményei, a szemtanúk meghallgatásáról készített jegyzőkönyvek, a polgári célpontok bombázásáról készített videofelvételek és a NATO-tisztségviselők ezzel kapcsolatos nyilatkozatai is. A bizottság átadta Carla Del Ponténak a bombázások következményeiről készült jelentéseket, illetve a hadjárat káros következményeiről szóló számos tudományos tanácskozás anyagait is. Sztankovics szerint mind ez idáig a hágai ügyészség válaszra sem méltatta a testületet, semmilyen hivatalos kérés nem érkezett a bizonyítékok kiegészítéséről.
Az 1999-es NATO-bombázás után Jugoszlávia népirtás címén pert indított a hágai Nemzetközi Bíróságon nyolc NATO-tagország, Belgium, Franciaország, Kanada, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália és Nagy Britannia ellen. A milosevicsi uralom bukása után hatalomra került vezetés nem vonta vissza a keresetet, a per jelenleg is tart. A "fő bűnösnek" tartott Egyesült Államok csak azért nincs rajta az alperesek listáján, mert nem fogadta el a népirtásról szóló egyezmény azon szakaszát, amely rendelkezik a Nemzetközi Bíróság illetékességéről. (MTI)