Az Irakba február 8-án visszatérő Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője, illetve Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója az ellenőrök napi munkáját meggyorsító könnyítésekre szeretné rábírni az iraki kormányt. Elsősorban azt kérik, hogy Bagdad tegye lehetővé a felderítő repüléseket az ENSZ-ellenőrök számára, valamint ne gördítsen akadályt egyes tudósok kikérdezésének útjába. A két megbízott azt szeretné, ha ezeket a kérdéseket még jövő szombati, bagdadi útjuk előtt sikerülne megoldani - jelentette ki vasárnap Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szóvivője. Mohamed al-Duri, Irak ENSZ-nagykövete vasárnap New Yorkban arról beszélt, hogy a két fél minden fontos kérdésről, köztük az iraki tudósok kikérdezésének lehetőségéről is tárgyalni fog. Hasonló ígéretet tett Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes is egy vasárnapi bagdadi nyilatkozatában. A fegyverzetellenőrök február 14-én tesznek újabb jelentést munkájuk eredményeiről a Biztonsági Tanács előtt.
Kereskedjen ezzel a hírrel a Hírbörzén!
Az USA még március előtt háborút indít Irak ellen?
Vasárnap Irakba utazott az Európai Parlament (EP) képviselőinek 32 fős csoportja, hogy "nemet mondjon a háborúra". Az EP-ben jelenlévő politikai csoportok közül a zöldeket és az Egységes Európai Baloldalt (GUE) 14-14, a szocialistákat 3, a Demokráciák és Különbözőségek Európájáért (EDD) pártot pedig 1 küldött képviseli a háromnaposra tervezett látogatáson. Az EP csütörtökön határozatban foglalt állást az egyoldalú katonai fellépés ellen, mert álláspontja szerint az nem állna összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával, és a térség más országaira is kiterjedő, súlyosabb válsághoz vezetne.
Eközben újabb részletek kerültek napvilágra az amerikai kormánynak Irak ellen tervezett háborújáról. A vasárnapi New York Times információi szerint az Irak elleni háború esetén a hadműveleteket bevezető légi csapások első 48 órájában 3000 nagy találati pontosságú bomba és rakéta zúdul az ellenséges célpontokra, hogy megtörjék a hadsereg harci kedvét, szétzilálják sorait, és elszigeteljék a bagdadi vezetést a külvilágtól. Ez a bomba- és rakétamennyiség tízszer annyi lesz, mint az 1991-es öbölháború első két napjában. A polgári áldozatok elkerülése végett sokkal nagyobb arányban alkalmazzák majd a mindenféle időjárási viszonyok között alkalmazható műholdvezérlésű bombákat. A légi hadjáratot a Perzsa-öböl térségének számos bázisáról, illetve a repülőgép-hordozókról felszállva közel 500 támadó gép, köztük a denevérszárnyú B-2-es lopakodók hajtják végre. Az elsődleges célpontok az iraki légvédelmi és távközlési létesítmények, politikai és katonai vezetési központok, vegyi és biológiai fegyverek feltételezett célba juttató berendezései lesznek. A haditerven dolgozó Pentagon a lap szerint azt reméli, hogy a rendkívüli erejű és pontosságú légi csapások sokkoló hatására az iraki katonák megadják magukat, Szaddám Huszein iraki elnök rezsimje pedig gyorsan összeomlik.
John Howard ausztrál kormányfő hétfőn bejelentette, hogy a jövő héten Washingtonba utazik, és tárgyalni fog egy újabb BT-határozat szükségességéről George Bush amerikai elnökkel. Ausztrália az Egyesült Államok szoros szövetségese, és már katonákat is küldött a Perzsa-öböl térségébe, hogy szükség esetén részt vegyenek egy Irak elleni hadjáratban. (MTI)
