"Egyszerűen felháborító, amit a SOTE művelt, nem lehet lábbal tiporni a betegjogokat; a betegeket nem az embrióik megsemmisítéséről, hanem a jogaikról kell tájékoztatni, hiszen csakis a szülő döntheti el, mi legyen a sorsa a már megtermékenyített petesejtjeinek" - adott hangot megdöbbenésének Kaáli Géza professzor, a nevét viselő lombikbébi és meddőségi intézet alapítója.

A mesterséges megtermékenyítést megelőző hormonkezelés során a meddő nők hat-nyolc petesejtet termelnek meg, ezeket megtermékenyítik, és kettőt beültetnek a méhükbe - magyarázza Kaáli Géza, aki a New York-i Albert Einstein Egyetemen vállalt professzori tisztsége mellett az Asszisztált Reprodukciós Magánintézetek Világszövetségének is elnöke. "Azért nem ültetnek be több petesejtet, hogy elkerüljék az ikerszüléseket" - folytatja.

Lombikbébi programban született gyermek. Kevesen kaptak esélyt

A beteget mindenképpen fel kell világosítani arról, hogy a kezelés során fel nem használt embriókat le lehet fagyasztani, illetve akár tíz évig is lehet őket tárolni - folytatja Kaáli -, hiszen a lombikbébi programban részt vevő meddő pároknak a későbbiekben is szüksége lehet a lefagyasztott embriókra. Akkor például, ha az első beültetés nem járt sikerrel; így a legközelebbi próbálkozásnál nincs szükség a női szervezet számára megterhelő hormonkezelésre, hanem a "kész" embrióval kezdhetik el az újabb eljárást. De akkor is szükség lehet az embrióra, ha a pár néhány év múlva ismét gyereket szeretne. Fel lehet továbbá ajánlani az embriókat tudományos célra, odaadhatja más betegeknek, s csak legvégső esetben kell azokat kidobni - magyarázza Kaáli professzor. 

"Több éves hazai és külföldi tapasztalatok alapján mondhatom azt, hogy a betegek, ha kellőképpen fel vannak világosítva a lehetőségeikről, soha nem kérik embrióik kidobását" - hangsúlyozta Kaáli professzor, hozzátéve, hogy az általa vezetett intézményekbe tízezer embrió van lefagyasztva, köztük 12 évesek is. Az Egyesült Államokban már tíz évnél régebbi embriót is felhasználtak, sikeresen - fűzte hozzá.

Papp Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem I. számú Nőgyógyászati és Szülészeti Klinikájának igazgatója azzal indokolta az előembriók (néhány sejtes embriók) megsemmisítését, hogy a kérdéses időszakban klinikájukon nem volt meg a mélyfagyasztásnak olyan szakmai szintű feltételrendszere, amivel garantálható lett volna, hogy az előembriók túlélik a fagyasztást. Papp hangsúlyozta, a hozzájuk forduló házaspárokat még a beavatkozás előtt tájékoztatták arról, hogy a klinika nem tudja lefagyasztani a már megtermékenyített petesejteket.

"A fagyasztás hat hét alatt megtanulható, hogy fordulhatott elő, hogy nekik mindehhez több év kellett" - adott hangot kételyeinek Kaáli Géza, aki ugyanakkor találgatta az okot, hogyan lehet aláíratni a betegekkel azt, hogy az intézmény kidobhatja a fel nem használt embriókat. "Elképzelhetőnek tartom, hogy bemagyarázták a betegnek, a fagyasztás során úgyis elpusztulna az embrió, tehát semmi értelme őrizni őket" - reagált a New Yorkban élő professzor a SOTE magyarázatára. 

"1998. július 1. óta a törvényi előírások szerint minden meddőségi centrumnak rendelkeznie kellene fagyasztó- és tárolókapacitással" - mondja erre a hvg.hu-nak Bodnár Béla – a Debreceni Egyetem orvos- és Egészségtudományi Centrumának az Asszisztált Reprodukciós Központ orvosigazgatója, aki részt vett a törvény megírásában. "Számomra azért érthetetlen a SOTE magatartása, mert a törvényi előírások szerint ha a kórházak házon belül képtelenek megoldani a be nem ültetett petesejtek lefagyasztását, akkor lehetőséget kell adniuk arra, hogy más kórházban őrizzék meg őket" - hangsúlyozta Bodnár Béla orvos-igazgató, hozzátéve: a fagyasztásról született szakmai protokoll megírásában a SOTE is segédkezett, tehát pontosan tudták, hogyan kell eljárni ilyen esetben. "A fagyasztás etikai szükségszerűség, hiszen emberpalántákról van szó, akik esélyt kaphatnak az életre"- tette hozzá Bodnár.

A kidobott előembriókról akkor értesült a szakma, amikor maga az intézmény tudományos dolgozatban foglalta össze az in vitro fertilizációs kezeléseik eredményeit. Ebből kiderült, hogy az intézmény 2001-ig nem fagyasztott, számításaink szerint így körülbelül ötszáz élő előembriót dobtak ki - mondta el megkeresésünkre Konc János, a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság (MTA) elnöke, aki hozzátette, hogy etikai vizsgálatot kezdeményezett a MTA etikai bizottságánál a SOTE I. számú női klinika ellen, mert "egy ilyen hiba elkövetése nem maradhat büntetlenül".

Papp Zoltán professzor viszont cáfolta, hogy etikai vizsgálat indult volna az ügyben, szerinte az intézmény számára pont az nem lett volna etikus, ha 1998-ban úgy kezdtek volna az eljáráshoz, hogy nincs meg a mélyfagyasztáshoz szükséges tárgyi és szakmai feltétel.