A székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban – állítja a Boehringer Ingelheim Pharma. A Dulcolax hashajtó drazsét nemrég Magyarországon is forgalomba hozó cég szakemberei egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmányra hivatkozva állítják: a székrekedéssel kapcsolatos hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.

„Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti” – kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens. Mint mondta, orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön:

- heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán székletürítés.

- a székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez.

- a székletürítés több mint egynegyedében kemény székletet ürít a beteg.

- a székletürítés több mint egynegyedében elégtelen kiürítés érzete marad fenn.

- a székletürítés egynegyedében a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán.

- ujjal vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását a székletürítések a székletürítés több, mint egynegyedében.

- hashajtó nélkül nincs laza széklet.

Segít-e a rost?

A egyik legelterjedtebb nézet, hogy a rostszegény táplálkozás székrekedést okoz, tehát a székrekedést megnövelt rostbevitellel kell kezelni – mutatott rá Dr. Király Ágnes. Elmondta: négy nemzetközi hírű gasztroenterológus szakember által végzett felmérésből az derül ki, hogy egyrészt a rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, másrészt pedig, hogy a rostok fokozott bevitele mindössze az esetek húsz százalékában jelent segítséget. A vizsgálatok eredménye szerint leginkább a betegség, vagy a túlzásba vitt diéta következményeként kialakult kórosan kevés széklet esetén idézett elő a rost javulást, normális mennyiségű széklet ürítésekor azonban a rost nem befolyásolta a vastagbél ürülésének mértékét. A szerzők azt is megállapították, hogy sok, súlyos székrekedésben szenvedő betegnél a rostbevitel nem hogy segít, hanem egyenesen ront a helyzeten, és még súlyosabbá teszi a tüneteket.

Segít-e a sok folyadék?

Ugyancsak általános nézet, hogy ha kevés folyadékot fogyasztunk, az székrekedést okoz, tehát a folyadékfogyasztás növelése változtat a helyzeten. A fent idézett kutatás ezt is cáfolja, mert ugyan a folyadékcsökkentés hatására a széklet tömege is csökken, de a tranzitidő nem nyúlik meg, a folyadékbevitel növelésével pedig a széklet tömege nem nő. Egyedül a kóros mértékű folyadékhiány okozhat székrekedést – mutatott rá Dr. Király Ágnes.

Mozogni jó

Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy egészséges embereknél csak a mozgásszegény életmód hajlamosít biztosan a székrekedés kialakulására. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint fekvőbetegeknél 16-szor, tolókocsiban élőknél hétszer, segítséggel (pl. mankóval, járókerettel) járóknál négyszer gyakrabban alakul ki székrekedés, mint egészségeseknél.

Hormonzavar okozza a székrekedést?

Arról is sokan meg vannak győződve, hogy a székrekedést hormonzavar okozza. Tény, hogy nők körében gyakrabban fordul elő ez a probléma, és hogy a menstruációs ciklus alatt is változik a béltartalom mozgásának gyorsasága: a tüszőérés fázisában gyorsabban mozog a béltartalom, mint a sárgatest fázisban, a menzesz első napján pedig sok nőnél jelentkezik hasmenés. Csökkent pajzsmirigy-működés mellett szintén gyakoribb a székrekedés.