"A melanóma az egyik legrosszabb indulatú daganatféle, akár fél év alatt képes áttétet adni: gyakori eset, hogy a bőrön még semmilyen elváltozás nem észlelhető, ám a belső szervekben már burjánzanak a rákos sejtek” – mondta a hvg.hu-nak Sipos Tamás orvos, hozzátéve, hogy a bőrdaganat miatti halálozások túlnyomó többségéért a melanóma felelős, noha az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és megelőzhető daganat, korai felismerés esetén pedig teljesen gyógyítható.

Odafigyeléssel megőrizhetjük bőrünk egészségét © Dripnet

Ennek ellenére Magyarországon évente több mint ezren halnak meg melanóma miatt, akik közül sajnos sokan fiatalok. A melanóma ugyanis a 20-30 éves korosztály leggyakoribb daganata, míg a 25-30 éves korú nők között az első, a 30-35 évesek esetén a második helyet foglalja el a rákhalálozási listán. Egyre több bőrdaganatot diagnosztizálnak évente, az elmúlt húsz év során több mint duplájára emelkedett az ilyen megbetegedések száma. Míg 1960-ban hatszáz ember közül egynél alakult ki ilyen daganat, addig 1985-ben már 150 emberre jutott egy, napjainkban pedig 75 emberből élete során egynek melanómája lesz. Előzetes becslések szerint pedig 2010-re már 50 közül egy embernél diagnosztizálnak majd melanómát.

Sipos doktor elmondása szerint a bőrdaganat legveszélyesebb formája, a melanóma malignum a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból fejlődik ki. Egyre gyakoribb előfordulásáért megváltozott életmódunk tehető felelőssé:  erősebb, illetve károsabb a napsugárzás, erősebb az UV-sugárzás, a kelleténél többet járunk szoláriumba, a stressz pedig a mindennapok természetes velejárója lett. A környezeti hatások mellett nagyban függ a genetikai hajlamtól is, hogy kinél alakul ki nagyobb valószínűséggel melanóma. Figyelmezető jel, ha a családban már előfordult bőrdaganat, de az is, ha sok, illetve furcsa alakú és színű anyajegyek éktelenkednek a testünkön. Hajlamosabbak a rák e fajtájára a világos bőrűek és hajszínűek, illetve azok, akik csak időnként élvezik a napot, de akkor intenzíven: ha valaki egész évben az irodában ül, majd szabadsága nagy részét a tűző napon tölti, ne csodálkozzon, ha bőre "sokkot" kap.

A rosszindulatú bőrdaganat kialakulása a bőr rendszeres ellenőrzésével megelőzhető, vagy igen korai állapotban felismerhető – hangsúlyozza Sipos doktor, majd gyorsan hozzáteszi: minél korábban fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A rendszeres önvizsgálat mellett bőrgyógyászati ellenőrzéssel előzhető meg a baj. Igaz, hogy szakavatott bőrgyógyász számára a szabad szemmel történő vizsgálat is árulkodik az anyajegy jó- vagy rosszindulatúságáról, ám bizonyos elváltozásokról csak speciális bőrmikroszkóp segítségével dönthető el, el kell-e távolítani vagy sem.

Jó- és rosszindulat

Anyajegynek (nevusnak) nevezzük a bőrön születéskor meglévő vagy később kialakuló, a bőrtől színükben vagy szerkezetükben élesen elkülönülő jóindulatú elváltozásokat. Az anyajegyek közül leggyakoribbak a festéksejtes típusok, amelyekből rosszindulatú daganat, melanóma malignum indulhat ki. Erre felhívhatja a figyelmet az anyajegy megváltozása, például nagyobbodása, színbeli változása, vagy különféle panaszok (viszketés, fájdalom) jelentkezése.

„Nemrég hallottam egy újfajta bőrdiagnosztikáról, s mivel a hónaljamon volt egy nagyobb anyajegy, amit szőrtelenítéskor többször megsértettem, biztos voltam benne, hogy ez nagyon nincs így jól. A vizsgálatok eredményei igazolták, hogy nem volt alaptalan a félelmem. Az orvos szerint gyakorlatilag rászoktattam az anyajegyet az osztódásra, ami növelte a melanóma kialakulásának rizikóját. Az anyajegyet levetettem, a többiről pedig kiderült, hogy nem veszélyesek" – mesél a nemrégi beavatkozásról P. Lilla.

„A vizsgálat során egy speciális géppel beszkennelik az összes anyajegyet, amit egy számítógépes szoftver analizál és tárol. Ez persze bőrgyógyász onkológus felügyelete mellett történik, s ha bármi gyanúsat találnak, megbeszélik, hogyan tovább. De még ekkor is én döntöm el, hogy mit szeretnék: elfogadom az ő diagnózisukat, s levetetem a rizikós anyajegyet, vagy esetleg más orvoshoz fordulok" – mesél magáról a vizsgálatról a fiatal páciens.

„A számítógépes anyajegydiagnosztika szerepe mindenképpen a megelőzés: ugyanúgy, ahogy elmegyünk nőgyógyászhoz, mellrák- vagy tüdőszűrésre, ezt is be kell iktatni az életünkbe” – hangsúlyozza Sipos doktor, aki ugyanakkor elismeri: igencsak visszatartó erő, hogy nem a tb által támogatott szűrésről van szó, amely csak két helyszínen, Budapesten és Szegeden érhető el. Ám tervezik, hogy hamarosan a nagyobb városokban, illetve megyeszékhelyen is elérhető lesz az új bőrvizsgálat. A háromnegyed órás vizsgálat ára 15-20 ezer forintba kerül attól függően, hogy kevesebb vagy több anyajegy található az illető testén. Ha minden rendben van, akkor azt tanácsolják, egy-két év múlva érdemes újra eljönni, ám ha találnak rizikós anyajegyet, amit még nem kell levenni, de érdemes figyelni, akkor féléven belül ismét elvégezik a szűrést. (Az American Cancer Society a 20-40 év közöttiek számára 3 évente, 40 év felett évente ajánlja bőrgyógyászati vizsgálat elvégzését.)

Manapság divat a nemkívánt anyajegyek levetetése – tudjuk meg Sipos Tamástól, aki szerint fölösleges eltávolítani a teljesen ártalmatlan pöttyöket, mert a szépülni vágyó a végén olyan lesz, mint a beirdalt keszeg; ugyanis bármilyen jó szakember végzi is a beavatkozást, mindenképpen marad heg. Indokolt esetben viszont mindenképp vállalnia kell a  páciensnek a beavatkozást. Az anyajegy változása figyelmeztető jel lehet, érdemes tehát azonnal bőrgyógyászhoz fordulni, ha a színe - sötétedik, világosodik, többszínűvé válik-, mérete vagy környezete - bevörösödik, megduzzad - megváltozik. Meg kell mutatni szakembernek akkor is, ha viszketés, égő érzés, netán fájdalom jelentkezik, vagy vérezni, váladékozni kezd az addig teljesen ártalmatlan anyajegy.

Napsugárveszély

© Dripnet A melanóma kockázata jóval kisebb, ha a bőrt fokozatosan készítjük fel a napozásra. Az UV-A sugarak felelősek a napfény barnító hatásáért, de ugyanezek a hullámok okozzák a bőr korai öregedését, ráncok, pigmentfoltok kialakulását is. A napfény UV-B tartalma miatt jön létre a napégés, bőrvörösödés, és ezek a sugarak felelősek legnagyobb részben a rákkeltő hatásért is. Az UV-A sugárzás 70 százaléka, és az UV-B sugárzás 80 százaléka délelőtt 10 és délután 14 óra között éri el a Földet. Íme néhány jótanács, hogyan védjük bőrünket a káros napsugaraktól. - Használjunk magas faktorszámú (legalább 30 SPF) naptejet, amelyet érdemes a napozás előtt legalább fél órával felvinni a teljes bőrfelületre; ezt néhány óránként ismételjük meg, főleg, ha közben fürdünk, úszunk. - Viseljünk fejfedőt, széles karimájú kalapot, illetve UV-szűrős napszemüveget. - Tartózkodjunk minél többet árnyékban, s lehetőleg minél kevesebbet a tűző napon. - A szabadban végzett elfoglaltságainkat tervezzük úgy, hogy lehetőség szerint elkerüljük a legnaposabb, délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszakot. - Naponta fogyasszunk antioxidánst tartalmazó táplálékokat vagy táplálékkiegészítőt (pl. E-vitamin, A-vitamin).