A két társadalmi szervezet, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány széles körű társadalmi összefogást sürget, a változtatáshoz nélkülözhetetlen a jogalkotók erkölcsi és anyagi támogatása. Arra hívják fel a figyelmet: az Európai Unió is sürgeti, hogy legkésőbb 2009-re valamennyi tagállamban rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a közterületeken, ám egyelőre nem tudni, Magyarországon mikor lép életbe a jelenleginél szigorúbb szabályozás.
 
A 27 tagország közül Írország, Skócia és az Egyesült Királyság a zárt légterű nyilvános helyekre és minden munkahelyre, valamint a bárokra és éttermekre is bevezette már a dohányzási tilalmat. A svéd, olasz, máltai, észt és finn szabályozás értelmében pedig ki lehet alakítani külön szellőzőrendszerrel ellátott, speciális dohányzóhelyiségeket. Az uniós tagállamok többsége tiltja vagy korlátozza a dohányzást a főbb nyilvános helyeken, kórházakban, iskolákban és állami hivatalokban, színházakban, mozikban valamint a tömegközlekedésben.
 
A világon ma 1,3 milliárd dohányos szívja és fújja rendszeresen a füstöt, és ha a jelenlegi folyamatok változatlanok maradnak, a következő évszázad első felében évente 10 millióan halhatnak bele szenvedélyük egészségi következményeibe. A dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30 százalékáért felelős.
 
Magyarország a dohányzási szokásokat tekintve jelenleg a világranglista dobogós helyén áll; a cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. A fiatalok közül egyre többen válnak a cigaretta rabjává, és a felmérések azt mutatják, hogy az "igazi rászokás" azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt szoknak rá.
 
Arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzás nem csak a szenvedélybetegeknek és közvetlen környezetüknek okoz károkat, hanem az állami költségvetésnek is. A dohányzás közvetett és közvetlen hatásai miatt a büdzsét évente 350 milliárd forint kár éri, miközben a dohányadóból a büdzsébe mindössze 256 milliárd forint folyik be.
 
A nemzetközi "Ne gyújts rá!"-mozgalom világnapja 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára, azzal a céllal, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják e szenvedély veszélyeire. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világon évente mintegy hárommillió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira.