szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kilencvenes évek vége óta folyamatosan csökken a rákos megbetegedések okozta halálozások száma Magyarországon, de még mindig évente 50-60 ezer új beteget regisztrálnak. 2006-ban 34 ezren haltak meg valamilyen daganatos betegségben.

A magyar statisztikai adatok szerint a vezető daganatos halálok a tüdőrák, ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az emlő-, gyomor-, prosztata- és szájüregi rák okozta halálozás - mondta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a rák világnapján. A főigazgató szerint szájüregi rákok okozta halálozás az utóbbi években többszörösére emelkedett, aminek elsődleges oka a dohányzás, az alkoholizmus, a rossz szociális helyzet és a nem megfelelő szájhigiéné.
 
A szűrésekkel és a megelőzéssel kapcsolatban Kásler Miklós elmondta: úgynevezett népességszintű szűrést végeznek méhnyakrákra és emlőrákra. Vastag- és végbélrákra modellszűrések történtek - tette hozzá -, ezen vizsgálatok kiterjesztése érdekében folyamatosak az egyeztetések a tiszti főorvosi hivatallal, valamint a szaktárcával. A professzor elmondása szerint a vizsgálati módszerek alkalmazásában  eltérések vannak egyes orvosok között.
 
A főigazgató fontosnak tartotta, hogy a daganatos betegeket centrumokban kezeljék, ahol a különböző diagnosztikai és terápiás eszközök és a szakembergárda egy helyen elérhetők. "Deklarálni kellene a centrumokat, a törvény erejénél fogva kellene kötelezni a centrumokat az onkológiai teamek működésére, ami azt jelenti, hogy patológus, onkológus, képalkotó diagnoszta, sebész, sugárterapeuta együttesen értékeli a leletet és határozza meg a beteg további kezelését" - fogalmazott. Belgiumi példát említve a professzor megjegyezte: amennyiben ott a beteget nem onkológiai orvoscsoport javaslata alapján kezelik, akkor a biztosító nem fizeti ki a kezelést.
 
Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett rák világnapi eseménysorozat központi témája a vastag- és végbélrákos megbetegedés. Az orvos-beteg találkozásra is lehetőséget adó rendezvény előadásaiban szó esett a környezet szerepéről és a társadalmi szerepvállalásról is.
 
Párizsban 2000. februárjában világkonferenciát tartottak a rák legyőzéséért. A résztvevők február 4-én írták alá az Párizsi Chartát, amely világméretű összefogásra szólít fel a daganatos betegségek ellen. Ennek emlékére a konferencia február 4-ét a rák világnapjává nyilvánította.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Tüdőrák: egy joint felér húsz cigivel

Egy marihuánás cigaretta elszívása felér húsz rendes cigaretta elfüstölésével a tüdőrák kockázatának szempontjából - mutatták ki új-zélandi kutatók, és arra figyelmeztettek, hogy a marihuánafogyasztás terjedésével ugrásszerűen nőhet a tüdőrákos betegek száma.

MTI Plázs

Mellrák: kiknél hatékonyabb a digitális vizsgálat?

A digitális mammográfia fiatalabb nők esetében hatékonyabban mutatja ki az emlődaganatot, mint a hagyományos filmes vizsgálat - közölték amerikai kutatók, akik vizsgálati eredményeiket a Radiology című szaklapban publikálták.

MTI Plázs

Nem rákkeltő a szilikon mell, a kávé és a mobil?

Kicsi a valószínűsége, hogy a kávéivás, a mobiltelefon vagy a mellimplantátum rákot okozna - állítja új, kockázatokat rangsoroló módszere eredményeinek alapján Bernard Stewart ausztrál rákspecialista.

Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Plázs

Vastagbélrák: hogyan kerülhető el a biztos halál?

Magyarországon évente kilencezer új betegnél diagnosztizálnak vastag- illetve végbélrákot, amivel a kór a második leggyakoribb rosszindulatú betegség lett itthon. A jó hír csupán az, hogy a baj korai felismerésével szinte valamennyi esetben garantált a gyógyulás. Így szinte érthetetlen a riasztó halálozási adat: csaknem minden második páciens belehal a betegségbe. Hogyan ismerhető fel időben, s hogyan orvosolható a halálos kór? Február 4. a rák világnapja.