St. Martin szigetén a Princess Juliana repülőtérre érkeznek a turistákat szállító gépek, amelyek szinte kéznyújtásnyira húznak el a parton fürdőzők feje fölött. Nekünk ne mondják, hogy a látvány rövid idő alatt megszokható, mert ez nem csak első pillantásra tűnik vérfagyasztónak… A hollandok és franciák által lakott piciny földdarab egyébként alig 90 négyzetkilométeres, így érthető, hogy a 2 kilométer hosszú leszállópálya csak nagyon kicentizve fért el rajta.

Gibraltár jelenleg angol fennhatóság alatt áll, bár a stratégiailag fontos helyet sokan irigyelték tőlük az elmúlt idők során. A II. világháborúban épült repülőtere 1800 méteres kifutópályával rendelkezik, ezért kell a landolást már a tengerparton megkezdeni. Pár év óta a helyet egyébként a civil járatok is használhatják – hát, mit mondjunk, ezt a dolgot most kár volt erőltetni…

Madeira Portugália egyik büszkesége,  de ez valószínűleg nem a sziget repülőtere miatt van így. Leszállópályája igen jellegzetes, könnyen felismerhető a felületét alátámasztó oszlopsorról, valamint arról, hogy egyik oldalán a tenger, a másikon magas hegyek szegélyezik. Régen 1,6 kilométeres volt, de mára ezt egy újabb kilométerrel megtoldották. Máris mennyivel jobb!

Hong Kong régi reptere több mint hét évtizeden keresztül, 1925 és 1998 közt volt használatban. Szinte csoda, hogy ennyi ideig kitartottak mellette, mert az égbenyúló felhőkarcolók és az óriási hegyek, valamint az erős légörvények miatt itt még a legtapasztaltabb pilóták keze is folyton megremegett. A kifutópálya hossza 3 kilométer, no, legalább ezzel nem volt baj…

Saba szigete alig 50 kilométerre található attól a St. Martintól, ahol a strandolók feje nincs teljes biztonságban a megérkező repülőktől. Itt a gépek nem sok embert veszélyeztetnek, legfeljebb csak a rajtuk utazókat, Saba nemzetközi reptere ugyanis a világ legkisebb kifutópályával rendelkezik, a 400 méteres csík után pedig már csak a szakadék és a víz van. Úgy látszik, ezen a környéken az izgalmas megérkezés a divat.

Lanzarote a Kanári-szigetek legkeletibb tagjaként rendszeresen több tízezer turistát lát vendégül. Évente 3000 órán át süt itt a nap, és mindössze 16 esős napot tartanak nyilván, ami ideális körülményeket biztosít egy jó kis vakációhoz. Valószínűleg sokak számára gyanússá váltunk a túlzottan idilli kép miatt, úgyhogy töredelmesen be kell vallanunk: a repülőtérrel bizony van egy kis baj. Annyira közel van ugyanis a tengerhez, hogy a gépek szinte a homokos partra huppannak le, de ha már egyszer a földön vannak, 2,4 kilométer alatt csak meg tudnak állni…

San Diego az Egyesült Államok egyik legforgalmasabb repülőtere azon helyek közül, amelyek csupán egyetlen kifutópályával rendelkeznek. A 2,8 kilométer hosszú betoncsíkon napi 600 le- és felszállást bonyolítanak le, ami 40 ezer utast jelent, évente pedig 18 milliót – vagyis ennyire tehető azoknak a száma, akik halálra rémülnek, amikor a gépük alja kicsit meghorzsolja az alacsony házak tetejét. 

Korfu a magyar turisták körében is kedvelt üdülőhely, ahová a 900 kilométeres távolság miatt repülőgéppel a legérdemesebb elutazni. Ezt a döntésüket valószínűleg sokan felülvizsgálják akkor, amikor a 2,3 kilométeres kifutópályához közeledő gép szinte a tenger hullámaira ereszkedik, és átsuhan a csodálatos műemléképületek között…