A 2010-ig szóló stratégia készítői elsősorban a hamisított készítmények veszélyeire figyelmeztető kampányok indítására tesznek javaslatot, de szorgalmazzák a hamisítókat, az illegális szerekkel kereskedőket üldöző szervezetek hatáskörének bővítését, s a tapasztalatoktól függően a jövőben kezdeményeznék jogszabályok módosítását is - mondta Posteinerné Toldi Márta, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese.
 
Rámutatott: utóbbi keretében sor kerülhet az internetes forgalmazás jogszabályi hátterének pontosítására, határátlépésnél, csomagküldésnél gyógyszereket tartalmazó csomagok átvilágítására. A szabadalmi hivatal elnökhelyettesének magyarázata szerint azért a megelőzés a fő irány, mert a hazai gyógyszerpiacon 1-2 százalékot tesz ki a hamis termékek aránya, de ez a mennyiség még nem került a legális forgalomba, illegális csatornákon keresztül értékesítik.
 
A tanácskozáson elhangzott: bár Magyarországon nagyon szigorú a gyógyszerellátási lánc ellenőrzése és legálisan csak megbízható, jó minőségű készítmények vásárolhatók, a határok nélküli belső piacon számolni kell azzal, hogy az Európai Unió területén már forgalomba hozott hamis termékek utat találnak hazánkba is.
 
Az engedély nélküli gyógyszer-kereskedelem az engedéllyel nem rendelkező internetes vagy egyéb csomagküldő szolgálatokon, világhálós "gyógyszertárakon", továbbá piacokon, utcai árusokon keresztül bonyolódik le. A hamisítók egyre hatékonyabbak, hologramok, fejlett nyomdatechnikai eszközök előállítására, használatára képesek, így az illegális gyógyszerek felismerése egyre nehezebb. Ráadásul tevékenységükbe a nagy profit reményében a szervezett bűnözői körök is egyre inkább bekapcsolódnak.
 
Elsősorban a vényköteles, diétához, vagy szexuális probléma kezelésére szedett úgynevezett életmódgyógyszerek hamisítványaival találkozni, amelyek legális változataihoz csak orvosi vizsgálatokat követően lehetne hozzájutni. Ezt a betegek egy része időhiányra vagy szégyenérzetére hivatkozva nem vállalja, és a "könnyebb utat" választja.
 
A Magyarországon lefoglalt hamis gyógyszerek nem itthon, hanem legtöbbször valamelyik közel-keleti országban, esetleg Indiában vagy Kínában készülnek. E termékek nem minden esetben olcsóbbak az eredetinél, hatóanyaguk nincs, vagy nem elegendő a gyógyhatás eléréséhez, viszont a bennük található adalékok károsak lehetnek az egészségre.
 
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió vámhatárain tavaly 4,1 millió hamis gyógyszert foglaltak le, 51 százalékkal többet, mint 2006-ban. Az illegális készítmények eddig főként életmódgyógyszerek voltak, de egyre növekszik a rákellenes vagy szívbetegségek elleni, úgynevezett életmentő szerek aránya.