1. Álmok. A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon hogyan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik elképzelés szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekről álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket. Abban mindenesetre egyetértenek a tudósok, hogy az álmodás a mélyalvás során történik.
 
2. Szunyókálás. Az alvás olyan elengedhetetlen az emlősök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok előtt. Ami biztos: a tartós álmatlanság hangulatváltozásokhoz, hallucinációkhoz, extrém esetben akár halálhoz is vezethet. 
 
3. Fantomérzések. Amputációk után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különböző érzéseket észlelnek – amilyen a meleg, a viszketés, a nyomás vagy a fájdalom – az amputált testrészben, és úgy érzik, mintha a hiányzó tag még mindig testük része lenne. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévő idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelővel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak, mintha a hiányzó testrész még mindig ott volna. A másik magyarázat szerint az agy működése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne, azaz az agy megőrzi az érintetlen test képét. 
 
4. Biológiai óra. A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test működését 24 órás ritmus szerint szabályozza, a felkelés és lefekvés körforgását, az emésztést, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. A fény erőssége előbbre vagy későbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatoninbevitel segíthet-e a jetlag (időzónák átlépése repülővel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében. 
 
5. Emlékezet. Vannak emlékek, amelyeket nehezen felejt el az ember; ilyen lehet például az első csók. De hol őrizzük ezeket a személyes mozikat? A tudósok felfedezték, hogy az agy szürkeállományában található hipokampusz felelős az emlékek képzéséért és tárolásáért. Kiderült azonban, hogy a valódi és a hamis emlékek ugyanazt a területet aktiválják az agyban. Ahhoz, hogy előhívják a valódi emlékekeket, a kutatók arra kérték az alanyokat, próbálják ezeket a saját kontextusukban felidézni, ami sokkal nehezebb, ha nem valódi emlékről van szó.
 
6. Nevetés. A nevetés egyike a legkevésbé feltárt emberi viselkedésformáknak. Nevetés közben az agy három területe lép működésbe: a gondolkodásért felelős terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felelős terület, amely működésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelős terület, amely előidézi a jó érzést. De az továbbra is titok, miért nevet az egyik ember buta vicceken, és miért a másik egy horrorfilmen. A nevetés lehet egyfelől játékos válasz a meglepő fordulatokra, másfelől jelzés a másik számára, hogy jól szórakozunk. 
 
7. Természet vagy nevelés? A hosszú vitában, amely arról szól, vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettő. A gének tanulmányozása kimutatta: számos olyan emberi jellegzetesség akad, amelyre kevés befolyásunk van, az öröklés és a nevelés, úgy tűnik, mégis hatással van arra, hogy kik vagyunk és mit teszünk.
 
8. A halál rejtélye. Miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenállóképessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés más jellegzetességekhez hasonlóan a humángenetika része, és megvannak a maga előnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye, egyszerűen a sejtek megöregszenek az élet során. A tudósok azonban hisznek abban, hogy a tudomány végül képes lesz késleltetni az öregedést. 
 
9. Fagyasztás. Az örök élet nem valóság, ám a hibernálás képes új életet adni. A fagasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják mínusz 78 fokon. Az eljárás lényege, hogy azokat, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségben haltak meg, újból "feltámaszthassák", amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Mindeddig ez nem történt meg, mert még nem létezik rá megfelelő technológia. Ha a testet nem pontosan a kívánt hőfokon engedik fel, a test darajaira eshet szét.
 
10. Öntudat. Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarakat, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatás témájává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká.