Az ok: az utóbbi években jelentősen megugrott a szifiliszes megbetegedések száma az országban. Míg 1990-ben csak 198 esetet jegyeztek fel, tavaly már 464 volt az új fertőzések száma. A pénteki osztrák sajtóban közzétett adatok szerint ráadásul az irányzat folytatódik, az idén január és augusztus között több mint 300 fertőzés fordult elő. A legveszélyeztetettebbek a homo- és biszexuális férfiak. Az ő esetükben 200-300-szoros annak az esélye, hogy megfertőződnek. 
   
A szakértők kiváltképpen azért tartják az önmagában is súlyos nemi betegségnek számító vérbajt, mert olyan tünetekkel jár, amelyek megkönnyítik az immunhiányos betegséget, az AIDS-et okozó HIV-vírus bejutását a szervezetbe. 
   
A szifilisz (más néven luesz vagy vérbaj) széles körben a 15. században terjedt el Európában, és először a mediterrán országokban, mindenekelőtt Franciaországban okozott járványokat. A betegek száma a második világháború alatt érte el a csúcsot, azután - a penicillin felfedezésének köszönhetően - elterjedtsége erőteljesen apadni kezdett. 
   
A fertőzés oka legtöbbször a nemi érintkezés, de ismeretes veleszületett szifilisz is, amikor a fertőzött anya adja át a betegséget a születendő gyermeknek. Létezik egyéb, nem nemi úton szerzett megbetegedés is, például nyílt sebbe kerülő fertőzött testváladékkal. A kórokozó a hüvely vagy a száj nyálkahártyáján, esetleg a bőrön keresztül hatol be a szervezetbe. Órák alatt eléri a legközelebbi nyirokcsomókat, majd onnan a vérkeringés útján szétszóródik a szervezetben. A tünetek általában a fertőzés után 3-4 héttel jelentkeznek. A betegség évekig fennállhat, és ha nem kezelik, szív- és agykárosodást, sőt halált is okozhat.
   
A tünetek közé tartoznak a nemi szerveken vagy azok környékén keletkező fekélyek, későbbi szakaszokban pedig bőrkiütések és szájfekélyek. A bőr- és nyálkahártyán kialakuló sebek elősegíthetik a HIV-vírus benyomulását a szervezetbe.