Creative Commons

"Földrajz óráról mindenki emlékezik Ljubljanára, mert az a város volt, ami miatt nem értettük meg szegény Szlovén szomszédjainkat, minek szívatják magukat ilyen elnevezéssel. Ez olyan mintha Bljudjaplejstnek neveznénk a fővárost.
Szóval Ljubljana egyetemi város, tele diákokkal (informátorunk is épp ösztöndíjon tartózkodik ottan). A nebulók nagy része hétvégére hazamegy, így roppant üresek a szombatok és a vasárnapok. Azonban amikor mulatozás van, akkor nagyon belelendülnek. A szlovénokra egyébként is jellemző, hogy beleadnak apait, anyait abba, amivel épp foglalkoznak. Szó nélkül csinálják a dolgukat, nem panaszkodnak, boldogok attól, amijük van.
Ezek a kicsit délebbre lakó arcok nem mondhatni, hogy magazinokból öltözködnének. Valahogy nem érdekli őket, és mindenki olyan ruhában tolja,ami neki tényleg jól áll. Szóval igazából egyszerűen, de jól öltözöttek. Trenyában például nem mennek az utcára. Ráadásul mindenki tud kicsit angolul.
Nem mesevilág, van ott is bunkó pincér például, de jobban a helyén vannak a dolgok, minden kicsit őszintébb és természetesebb, az emberek nem akarnak többet mutatni annál, mint amilyenek valójában.
Ljubljanában nincsen metró. Ahhoz kicsi a város. Összesen akkora, mint Budapesten 3-4 kerület. Szóval busszal lehet közlekedni. Náluk működik az, ami a BKV-nál csak néhány hónapig (se) ment, vagyis, hogy az első ajtónál lehet felszállni, ahol vagy megmutatja a bérletét a delikvens, ami 17 euróba kerül, vagy bedob egyet a busz kis kasszájába."