szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Meredeken emelkedett a pszichiátriai megbetegedések száma Ausztriában a kilencvenes évek óta. Az osztrák betegbiztosítási szövetség adatai szerint miközben 1991-hez képest a betegállományban töltött napok összmennyisége 9,4 százalékkal csökkent, addig a növekedés a pszichés eredetű betegségek esetén több mint kétszeres volt.

A Die Presse napilap szerdai számában közölt kimutatás szerint 1991-ben 40,26 millió volt a betegállományban töltött napok száma összlakossági szinten, 2007-ben már csak 36,48 millió. Ugyanebben az időszakban a pszichiátriai betegségek miatt 125,4 százalékkal több munkanap esett ki: a kilencvenes évek elején 851 ezer, 2007-ben már 1 millió 918 ezer. A betegállományt előidéző okok között a pszichés problémák a sokadik helyről az ötödikre léptek elő a mozgásszervi bajok, a megfázás, a szabadidőben bekövetkezett balesetek és a munkahelyi sérülések mögött, megelőzve olyan betegségeket, mint az influenza, a légcsőhurut és a fertőzések.
    
A jelenséget alátámasztják az osztrák betegkasszák gyógyszerekre fordított kiadásai is. 2000-ben még csak 2,5 millió receptet írtak fel az orvosok pszichofarmakológiai készítményekre, tavalyelőtt már 10,56 milliót. 
 
Feltűnő az is, hogy a pszichiátriai megbetegedések elsősorban a nőket sújtják. Antidepresszánsokat például kétszer annyi nőnek írtak fel, mint férfinak. A rokkantsági nyugdíjkérelmeknél a nők esetében a leggyakoribb hivatkozási alapot - 38 százalékkal - ma már a pszichiátriai bajok szolgáltatják.

A betegség miatt korábban nyugdíjba vonultak teljes száma egyébként decemberben rekordmagasságot ért el: összesen 450 656 rokkantnyugdíjast tartottak nyilván. A nők átlagosan már 51 éves korukban kérik "betegségfüggő" nyugdíjaztatásukat, ami a szakemberek szerint főképpen a pszichiátriai megbetegedések jelentős megugrására vezethető vissza.
 
A statisztikai adatokból kiderül, hogy leginkább a negyvenes éveiket taposó, többszörösen terhelt nők vannak kitéve a pszichés gyökerű bajoknak. Általában az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartoznak, gyakran bevándorlói háttérrel; egyedülállóak vagy szegények, rossz körülmények között dolgoznak, és folytonos önbizalomhiányban szenvednek; szüntelenül attól rettegnek, hogy még lejjebb csúsznak. De a depresszió kiváltóoka lehet a nőknél a gyerekek felnőtté válása és az otthoni fészekből való kirepülése, a társadalmi életben való aktív részvételük elsorvadása, az élettárs vagy barátok elvesztése; a munkahelyi kiégés (burn-out) divatbetegség mögött gyakran szintén depresszió húzódik meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

A lakosság negyede szenved valamilyen pszichiátriai kórképben

A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) csütörtökön kezdődő konferenciája kapcsán.

hvg.hu Plázs

Skizofrén vagy csak depressziós volt József Attila? - interjú a pszichiáterrel

Németh Attila pszichiáter. 1954-ben született Budapesten, 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Öt évig az Újpesti Kórház Neurológiai Osztályán dolgozott, majd - a ma már múlt idejű – Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe, a Lipótra került, ahol megkezdhette pszichiátriai tanulmányait. A következő állomás a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Pszichiátriai Tanszéke, ahol egyetemi adjunktusként dolgozott, 12 évig. A Nyírő Gyula Kórház II. Pszichiátriájának osztályvezető főorvosaként – többek között – újra indította a betegek művészetterápiás foglalkozásait. Az alkotóközösség a mai napig működik.

hvg.hu Plázs

„A skizofrének nem pszichopata gyilkosok”

A mai napig "kijár" a skizofréniával élőknek a megbélyegzés, miszerint az ilyen betegeket be kell zárni, meg kell védeni tőlük a társadalom hasznos tagjait. Pedig javarészt visszahúzódó és csendes természetű emberek. Utánajártunk a tévhiteknek és a tényeknek, és érdeklődtünk az elérhető kezelésekről.