Niko Bulic emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelentős küldő piaca a horvát turizmusnak, évente mintegy 400 ezer vendég csaknem 2 millió éjszakát tölt az országban. Számos magyar állampolgárnak van ingatlana, hajója az Adrián, amely Magyarország számára egyébként is a legközelebbi tengeri kijáratnak számít. Jelentősen javultak a közlekedési lehetőségek is az autópályák nagy ütemű fejlesztésével, legutóbb éppen pénteken adták át a Dakovo (Djakovo) és Eszék közötti új autópályaszakaszt, amely Baranya felől teremt közvetlen tengeri kapcsolatot.
   
Tavaly összességében rekordszámú külföldi nyaraló érkezett, idén pedig a húsvéti időszakban a délszláv háború óta a legtöbb turista pihent a horvát tengerparton, ennek ellenére Horvátországban tudatában vannak annak, hogy a nemzetközi pénzügyi válság nem kerüli el a turizmust. A horvát nemzeti turisztikai szervezet igazgatója közölte: az idegenforgalmi világszervezet (WTO) mediterrán térségre vonatkozó előrejelzése alapján 3-5 százalékos visszaesésre számítanak, az pedig már májusban kiderül, hogy mennyire reálisak a jóslatok.
   
A horvát GDP 18 százalékát adja a turizmus, a tavaly külföldről érkezett 9,5 millió turista összesen mintegy 7,5 milliárd euró bevételt hozott az országnak. A nemzetközi körülményeket nem lehet befolyásolni, de ha a visszaesés ellenére idén elérik a 7 milliárd eurós bevételt, az már "nem lenne szörnyű eredmény" - fogalmazott Niko Bulic.
   
Nemrég a turizmus élénkítését szolgáló, állami szintű akciótervet dolgoztak ki Horvátországban, a felvetések között szerepelt például egyes területeken az áfa csökkentése is, de ezt a kormány végül nem támogatta. A turisztikai szakember ezzel kapcsolatban kifejtette: a jelenleg 22 százalékos általános áfa-kulcs mellett a szállodai étkeztetés és ellátás 12 százalékkal adózik, ebből a mértékből tehát már nem lehet engedni, mert az a költségvetésnek veszteséget jelentene.
   
Arra a kérdésre, hogy az idén lesznek-e olyan jogszabályváltozások Horvátországban, amelyek érintik a turistákat, Niko Bulic elmondta: március végétől jelentősen enyhültek a szülők nélkül utazó 18 évnél fiatalabb külföldiek beutazási szabályai. A további változásokról úgy fogalmazott: például az élelmiszerek bevitelét "nem fogják ismét megnehezíteni", idén nem lesznek a múlt évben ezzel kapcsolatban a határokon tapasztalt gondok.
   
Az Európai Unión kívülről érkező utazók számára jelent lényeges változást, hogy akik schengeni vízummal érkeznek a zágrábi, a spliti vagy a dubrovniki repülőtérre, automatikusan megkapják majd a horvátországi belépési engedélyt, ehhez nem kell a nagykövetségekhez, konzulátusokhoz fordulni. Az ukrán és az orosz állampolgárok számára pedig május 1-től szeptember 31-ig ideiglenes eltörlik a vízumkötelezettséget, vagyis ebben az időszakban 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak Horvátországban.
   
Az elmúlt napokban a BBC bemutatott egy riportfilmet, amely komoly felháborodást váltott ki a dél-szláv államban, miután terroristaveszélyes, a szervezett bűnözés és a korrupció által átitatott országként mutatta be Horvátországot. A Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója rosszindulatúnak minősítette a brit média filmjét, főleg annak fényében, hogy éppen Londonban követtek el olyan merényleteket az elmúlt években, amelyekben ártatlan külföldiek váltak áldozatokká, mégsem minősítette senki terroristaveszélyes országnak Nagy-Britanniát.
   
Niko Bulic az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, politikai okai lehetnek a lejáratásnak, "kettős mércéjű politikáról van szó, a tekintélyes nagy államok játszanak egy olyan kis országgal, mint Horvátország". Hozzátette: a riportban hivatkozásként bemutatott két zágrábi merénylet is még tavaly ősszel történt, célpontjai és áldozatai között pedig egyáltalán nem voltak turisták.
   
Megítélése szerint, ha valós lenne a veszélyre való figyelmeztetés, egy olyan nagy tekintélyű sajtóorgánum, mint a BBC, nem engedhetné meg, hogy a Horvátországot bemutató reklámkampányt közölje, amely pedig már április eleje óta látható a brit csatornán.

MTI