szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Új, a korábbiaknál szigorúbb nemzetközi élelmiszerellenőrzési szabályokat, kötelező vizsgálati módszereket fogadott el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékes szakbizottsága.

A testület harminc olyan feltételt tett kötelezővé, amelyeket a világ valamennyi országában követnie kell mind az élelmiszeriparnak, mind a helyi hatóságoknak az egészséges ételek biztosítása érdekében.
   
A világ minden országában előfordulnak ételmérgezések, különböző vegyszerekkel szennyezett ennivalók, készételek azonnali visszavonását kényszerítő hatósági intézkedések. A közelmúltban itthon is üzletekbe kerültek fuzáriummal szennyezett búzából készült tésztafélék, amelyek jelentős anyagi kárt jelentettek a gyártóknak - és veszélyt a vásárlóknak.
   
A WHO élelmiszerekkel foglalkozó csoportja, a Codex Alimentarius Commission (CAC) egy hétig tartó tanácskozásán olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek a világ valamennyi országára érvényesek és a fogyasztók egészségének védelmét szolgálják.
   
A CAC 1993-ban alakult és a WHO, valamint az Egyesült Nemzetek közös testülete. A most szervezett megbeszélésen 125 ország 500 képviselője vett részt. Hangsúlyozták, hogy a bizottság összetételét figyelembe véve olyan biztonsági szabályokat fogadtak el, amelyek lefedik a világ lakosságának 99 százalékát. 
   
A testület olyan lépéseket tett kötelezővé az élelmiszeriparban, amelynek eredményeként az akrilamid mennyisége feltétlenül csökken az ételekben. Ennek az anyagnak a megjelenését 2002-ben svéd kutatók fedezték fel az erősen sütött szénhidrátokban, mint a sült krumpli, a kenyér és a péksütemények. Főzött ételekben nem fordul elő. A nemzetközi tudományos szakirodalom egyelőre nem egységes abban, hogy az anyag milyen mértékű egészségügyi veszélyt jelent azokra, akik sok, frissen sült ételt esznek, de bizonyos rosszindulatú daganatok előfordulását több országban gyakrabban észlelték, mint ott, ahol a konyhatechnika az ilyen elkészítési módokat ritkábban használja.
   
Növelték az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatának gyakoriságát is. Külön kitértek a melamin használatának tiltására. A vegyületet a közelmúltban főleg a kínai élelmiszeripar alkalmazott különböző tápszerek hamisítására. 
   
A CAC gondosabb helyi szabályozást szorgalmazott a ginzengkészítmények, a szójatermékek szorosabb ellenőrzésére is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Nem jelent veszélyt a fuzárium-szennyezettség

A magyar lakosság nincs veszélyben amiatt, hogy egyes gabonatermékeknél határérték feletti fuzárium-toxin szennyezettségre bukkantak - hangsúlyozta Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) főigazgatója.

Itthon

Féljünk-e a biokenyértől?

Táplálkozás-élettani, rostbeviteli szempontból a gabona külső héja a leghasznosabb, de ha környezeti szennyeződés vagy fertőzés éri a búzaszemeket, az is itt halmozódik fel elsősorban. Feltételezések szerint gombával fertőzött gabonapehely fogyasztása borította fel nemrégiben egy tízéves kisfiú és egy ötéves kislány hormonháztartását. A 2008-2009-es gabonaszezon az átlagosnál fertőzöttebbnek számított.

MTI Itthon

Fuzáriumtoxinnal fertőzött lisztet vont be a hatóság

Egy bajai székhelyű cég két, különböző fogyaszthatósági idejű egy kilogrammos durumlisztjét bevonták, mert a készítményekben a fuzáriumgomba egyik toxinját találták az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok során - közölte Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára szombaton az MTI-vel.