Már a 20. század elejétől fogva feltételezik a tudósok, hogy az immunrendszer „járőrözik” a szervezetben és azon nyomban észleli és elpusztítja a daganatos sejteket, így csak akkor alakulhat ki tumor, ha ezek a sejtek elkerülik az immunválaszt. David Katzmann, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem professzora munkatársaival együtt azonban felfedezte, hogy bár a „járőrözés” valóban létezik, azonban az első napokban más normál sejtekhez hasonlóan védi a daganatos sejteket.

A szervezet immunválaszában kétféle limfocita (specializálódott fehérvérsejt) vesz részt: az idegen elemeket felismerő és a szervezet saját szöveteit védő regulátor T-sejtek, illetve az idegen szöveteket felismerő és elpusztító effektor T-sejtek. A legtöbb eddigi vizsgálatot olyankor végezték, amikor már jelentős daganattömeg alakult ki, azonban a kutatók most a daganat keletkezésének első napjait vették nagyító alá.

Állati modellek segítségével bizonyították, hogy az első napokban a regulátor T-sejtek gyorsan a tumorhoz vándoroltak és felismerték a sejtek felszínén normálisan is jelen levő molekulákat, majd gátolták a lassabban reagáló effektor T-sejteket. Azt is kimutatták, hogy regulátor T-sejtek hiányában kialakult az immunválasz és elpusztult a tumor.  Ez azt sugallja, hogy a regulátor T-sejtek fontos célpontjai lehetnek a preventív daganatellenes vakcináknak.