A Földet tisztelni kell, mert sokkal erősebb nálunk. Bár senki sem tudja, hogy a sokmillió éves bolygó milyen meglepetéseket tartogat még lakói számára, azt azért lehet sejteni, hogy az ember húzza a rövidebbet. Cikkünk szólhatna a globális felmelegedésről, a klíma végzetes változásairól, de most nem is erről van szó. Pusztán olyan vidékekről a Földön, ahol az élet nem éppen nyugodt, s bár lakói látszólag békében élik hétköznapjaikat, tudják, hogy bármikor eltörölheti őket a természet pusztító ereje. A Popularmechanics.com oldal válogatása alapján összegyűjtöttük a világ öt legveszélyesebb vidékét, ahová senki sem költözne szívesen:

Verhojanszk, Oroszország
A jeges tajgán, Moszkvától 4800 kilométerre, Szibéria szívében található Verhojanszk, mely a legrégibb város az északi sarkkörön túl. A Yana folyó partján épült település folyamatosan lakott volt elmúlt 300 évben. A jéghideg városka körülbelül 1500 lakosának elképesztő hideggel és több mint 9 hónap hosszú téllel kell harcolnia. Szeptember és március között az átlag napos órák száma mindössze 5 a 24-ből – decemberben és januárban szinte teljes sötétség uralkodik. Télen a napi hőmérséklet általában mínusz 50 és mínusz 40 celsius fok közötti, de a 19. században mértek -70 celsius körüli értéket is. Manapság sok extrém turista látogatja a települést, melyet még az orosz cárok alapítottak a száműzötteknek, és nem meleg, biztonságos otthont akartak teremteni, ebben biztosak lehetünk.

www.yakutiatravel.com

Merapi hegy, Indonézia
A Jáva szigetén lévő Merapi vulkán még a legcsendesebb időszakaiban is izzik és füstöl: körülbelül 3 km magas füstoszlop magasodik felette minden nap. A „Tűz hegy” – ahogy a helyiek nevezik – körülbelül hatvanszor tört ki az elmúlt 500 évben, legutóbb 2006-ban. Az 1994-es kitöréskor a vulkán forró mérges gázfelhőt bocsátott ki, mely 60 ember halálát okozta. 1930-ban több mint 1000 ember halt meg, amikor a Merapi hegy egy 20 négyzetkilométernyi területet terített be forró lávával. A magas halálozási számok abból adódnak, hogy túl sok ember lakik a tűzhányó közvetlen szomszédságában, mindezek ellenére körülbelül 200 ezer ember él a mai napig is vulkán 6 kilométeres körzetében. A Merapi hegy ráadásul csak egy a Jáva 22 működő vulkánja közül. Becslések szerint több mint 120 millió lakos él Jáva vulkánjai lábánál, gyakorlatilag mindennapos életveszélyben.

Flickr (Creative Commons) - dharuk man

Kivu tó, Kongói demokratikus Köztársaság/Ruanda
A Kivu tó a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda közti határon található. A 7000 négyzetkilométer területű tó alatt 600 köbkilométernyi metán gáz és 820 köbkilométernyi széndioxid található a víz és a föld folyamatos nyomása alatt. Ha ezek a gázok kiszabadulnak, körülbelül 2 millió ember halálát okozhatják a Kivu medencében. A 80'-as években hasonló eset történt meg két másik afrikai tó környékén, hasonló kémiai vegyületek szabadultak fel. 1984-ben 37 ember halt meg a kameruni Monoun tó környékén, 1987-ben ugyancsak Kamerunban 1700 ember halálát okozta a Nyos tó alól feltörő toxikus gázfelhő, mely felszín alatti vulkanikus tevékenységek miatt szabadult fel. A csodás panoráma a tóparton nem nagyon éri meg ezt a veszélyt, ennek ellenére a Kivu turisták által is kedvelt hely.

Flickr (Creative Commons) - Shiraz Chakera

Maldív-szigetek
A Maldív-szigetek olyannyira veszélyes területnek számít, hogy első demokratikusan választott elnöke, Muhammed Nasheed első dolga az volt, hogy létrehozott egy áttelepítési alapot a szigetek lakói számára. A Maldív-szigetek 1190 sziget és atoll szövetsége az Indiai óceán közepén, legmagasabb tengerszint feletti magassága kb. 2 méter, melyet a nem túl távoli jövőben el fog lepni az egyre emelkedő óceán. Egy 2005-ös geológiai kutatás kimutatta,, hogy ez a szigetcsoport a világ legfiatalabb szárazföldi képződménye, mely valószínűleg nem sokáig létezik majd a tengerszint felett. Mivel a szigetek lakosságának hamarosan el kell hagynia otthonait, Nashhed elnök olyan területekkel folytat tárgyalásokat, mint India vagy Sri Lanka, ezek lennének a lehetséges célpontok a kivándorlás esetén. A 2004-es cunami késztette az elnököt az áttelepítési alap létrehozására. A cunami – mely apálykor érkezett – végigsöpört a szigeteken, 300 ezer lakost tett hajléktalanná – mely a szigetek lakosságának egyharmada – és több mint 80 ember esett áldozatul.

Flickr (Creative Commons)

I-44-es tornádó folyosó – Oklahoma és Tulsa városa, Egyesült Államok
Több mint 1 millió ember él az Egyesült Államokat átszelő, Tulsa és Oklahoma városát összekötő, úgynevezett 44-es tornádó folyosó mentén. A Rocky Mountains felől jövő hideg, száraz levegő és a Mexikói-öböl irányából érkező meleg, párás levegő minden tavasszal a tornádó időszak kezdetét jelzi. 1890 óta több mint 120 tornádó sújtotta Oklahoma városát és a környező területeket, melynek jelenleg közel 700.000 lakosa van. 1999 május 3.-án itt tört ki az a szörnyű vihar, amely során 70 tornádótölcsér pusztított Oklahoma, Kansas és Texas államokban. Ekkor több tornádó haladt át Oklahoma városon, elpusztítva 1700 otthont és megroncsolva további 6500-at. Még a modern előrejelző rendszerek sem értek semmit, amikor egy 5-ös erősségű tölcsér rombolta le a várost, 40 ember halálát okozva. 1950 óta a leghosszabb tornádó nélküli időtartam a térségben csupán 5 év volt, 1992 és 1998 között. A következő 11 hónapban a természet mintha be akarta volna hozni a lemaradását: 11 tornádó keletkezett majdnem egy év alatt, elképesztő pusztítást hagyva maga után.

Flickr (Creative Commons) - Caomai

-BK-