szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

A Groningen Egyetem kutatója, Sarah de Rijcke tudományos munkájában azt vizsgálta, hogyan változott az agyunkról alkotott képünk az évszázadok során.

Sarah de Rijcke feltérképezte, hogyan gondolkodott a tudomány az elmúlt négy évszázadban az emberi agyról. Kutatásainak alapjául, többek között az Egyesült Államokban és Európában keletkezett dokumentumok, illusztrációk, ábrák, naplójegyzetek, kézikönyvek, cikkek, képalkotó eljárások és kutatói jelentések szolgáltak.  

A tudomány mai álláspontja szerint - ahogy azt a kutató megállapította - azt tekintjük objektív tudásnak, ami a legjobb készülékek segítségével, statisztikai alapon bizonyítottan és nem túl sok emberi közreműködéssel jön létre. Ezen az elven haladva a ma, modern képalkotó eljárásokkal az agyunkról készített felvételek tűnhetnek az objektív értelmezés csúcsának, úgy az idegi anatómia, mint az agyfunkciók terén. Annak ellenére, hogy a modern képalkotó eljárások nem statikus felvételeket, hanem interaktív, eszközként használható térbeli képeket hoznak létre.

Agykutatás. Képi megjelenítés
ccins.camosun.bc.ca

A 19. században uralkodott el az a szemlélet, miszerint a tudósok nem alkothattak saját ábrákat, hiszen azzal az objektivitás kerülhet veszélybe. A korszak szemléletváltásának egyik kitűnő példája a Nobel-díjas spanyol Santiago Ramón y Cajal, aki, az új elvárások térnyerése ellenére is inkább saját kézzel rajzolta illusztrációs és kutatási céllal idegsejteket, mivel az akkoriban már használatos fotográfiát erre nem tartotta megfelelőnek – pedig ő maga is szenvedélyes amatőr fotós volt. Cajal szerint a teljes kép egy adott kutatási témáról csak a tudós fejében létezhet, amihez sem a fotó, és igazán a rajzolt ábrák sem visznek közelebb, hiszen azokról jelentős részletek hiányozhatnak, ami a gondolataiban viszont megtalálható.

De érdekes fényben tüntetik fel a tudományos gondolkodás változásait Rijcke kutatásainak más elemei is. A 16. századi tudósok, például önmagukat Isten hírnökeiként azonosították, és munkájuk céljaként a teremtés csodájának teljesebb megmutatását tartották. A 17. században már a kísérletek voltak a legfontosabbak, és az agyi rendellenességeket tekintve addig nem látott tárgyilagossággal és őszinteséggel vizsgálták a problémákat.  

De Rijcke szerint ötven év múlva minden bizonnyal másként fogunk tekinteni a ma használt, modern képalkotó berendezésekre is, hiszen a technológiai fejlődés újabb megoldásokat adhat a kutatók kezébe. Ráadásul a technológia nagymértékben befolyásolja, hogyan tekintünk az agyunkra, és a kutató szerint az objektivitásról alkotott nézeteinket is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Magyar lézermikroszkóp az európai agykutatók seregszemléjén

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) kifejlesztett kétdimenziós lézermikroszkópot bemutatják az európai agykutatók seregszemléjén - tájékoztatott Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

hvg.hu Plázs

Sajátnak érezheti agyunk mások fájdalmát

Az agyi aktivitás vizsgálata azt jelzi, valóban és szó szerint fájhat, amikor mások szenvedését látjuk - közölték brit kutatók a Pain című szakfolyóiratban.

hvg.hu Tech

Hogyan érzékeli agyunk az időt?

Érzékelésünket, illetve azt, hogy az egyes napokon mit csinálunk, időrendi sorrendben kezeljük és tartjuk számon, illetve emlékként idézzük vissza, azt azonban egészen eddig nem értettük, hogy mindezt agyunk hogyan csinálja. Az MIT kutatói két makákóval végzett vizsgálat révén kerültek közelebb a megoldáshoz - írja a Popular Science.

HVG Plázs

Agykutatás: veszélyes lehetőségek

Ha így fejlődnek tovább az agyi képalkotó technológiák, nemsokára alapvető emberi jogainkat is veszélyeztethetik - áll egy az Európai Parlamenthez a minap beadott ajánlásban, amely sorra veszi a gyógyítás előtt megnyílt lehetőségek számos etikai kérdést felvető "mellékhatásait".