Az utazás előtt gyakran merül fel a kérdés: kell-e egyáltalán utasbiztosítás, és ha igen, milyen? A zavart tovább fokozza, hogy az általános biztosítók mellett most már a légitársaságok is kínálnak ilyen-olyan utasbiztosításokat. Szeretnénk most rendet tenni ebben a kérdésben, így néhány hasznos tanácsot gyűjtöttünk össze a döntés megkönnyítéséhez:

Egy külföldi baleset nagyon költséges lehet

news.com.au

1. Az első és legfontosabb leszögezni, hogy az utasbiztosítást nem helyettesíti az európai biztosítási kártya. Az EU egészségbiztosítási kártya először is csak annak jár aki fizet TB-t, és csak is bizonyos esetekben és (többnyire) sürgősségi ellátás esetén vehető igénybe. Nem minden EU-s orvosi intézmény fogadja el a kártyát, vannak olyan országok, ahol a kártya elismerését az intézmények szabadon megválaszthatják, és ha baleset esetén egy ilyen helyen végezzük, előfordulhat, hogy fizetni kell az ellátásért (az önrész általában 20%) és a kifizetett összeget a magyar társadalombiztosítótól aligha látjuk viszont. Az EU kártya nem fedezi egy balesetnél a mentési munkálatok tarifáit (pl. helikopteres mentést vagy egy roncsból való kivágást), sem pedig a tolmácsot (amire nagy szükség van pl. az orvosi konzultációhoz) vagy a családdal való kapcsolatfelvétel költségeit és az ellátás után a betegnek a hazajutást is saját magának kell megszerveznie, nem is beszélve a károk kifizetéséről. Akkor még nem is beszéltünk a poggyászbiztosításról, az úti okmányaink elvesztéséről, halál eseti térítésről, jogvédelmi biztosításokról (börtönbe kerülés esetén) és a felelősségbiztosításról, amennyiben mi okozunk kárt. 

Ügyeljünk az apróbetűs részekre

2. Fontos dolog, hogy hiába tisztáztuk, hogy az utasbiztosítás elengedhetetlen, még nem biztos, hogy a mi (esetleg meglévő) biztosításunk a fent említett kiadásokat fedezi. Ezért nézzünk utána az apró betűs részeknek is. Egy jó utasbiztosításnak a következőket kell fedeznie:
- A teljes betegellátási költségét - beleértve az önrészt is - kötöttségek nélkül (ez utóbbi azt jelenti, hogy biztosítva vagyunk minden egészségügyi intézményben, még egy magánkórházban is, a lehető leggyorsabb és legszakszerűbb ellátásért).
- A hazaszállításunk teljes költségét.
- Ha hosszabb időre külföldi kórházi ellátásra szorulunk, akkor emberséges összegű napidíjat és legalább egy hozzátartozóink látogatásának a költségét.
- A rokonokkal való kapcsolattartás költségét.
- Magyar nyelvű tolmács vagy asszisztencia igénybevételének a költségeit.
(Ez a szolgáltatás minden biztosítónak mást jelent. Derítsük ki, hogy egy ilyen „asszisztencia” mit takar. A megfelelő fokú segítség egy olyan totálisan kompetens, minden joggal felruházott személyt jelent a biztosító részéről, aki ismeri a helyi viszonyokat, képes megszervezni egy mentést, orvosi ellátást, vagy egy elhunyt személy hazaszállítását, kiutalhat pénzsegélyt, tudja hogyan intézze egy sérült személygépkocsi javítását, hazaszállítását, felső fokon ismeri az adott ország nyelvét és jogszabályait, konzultál az orvossal, kórházzal, a hozzátartozókkal, stb.)

A légitársaságok biztosítása nem feltétlenül elég

MTI

3. Ha a biztosításunk ezt nem fedezi, nem éri meg megkötni. Magyarországon az A, B, C, és D kategóriájú biztosításokat különböztetnek meg a biztosítók, „védelmi” foktól függően. Az árakat csupán a C és a D kategóriában érdemes összehasonlítani, mert az A és a B kategóriának – ugyan alacsony a tarifája de – majdnem mindig lesz olyan kitétele, amellyel a biztosító kitér a fizetés alól, vagy az ellátás túl szűk körű és általános.

4. A légitársaságok biztosításai majdnem mindig szűk körűek, ezért nem érdemes bedőlni a jegyvásárláskor bedobott ajánlatnak. Főleg, hogy legtöbb baleset és életbiztosítás külföldre is kiterjed, így nem kell külön utasbiztosítást kötnünk.

5. Az olcsó biztosításoknál és a légitársaságok csábító ajánlatainál olyan kitételekre kell fokozott figyelmet szentelni, mint:
„A biztosítási kötvényben megjelölt személyeknek a biztosítás megkötésének időpontjában legalább hat hónapja Magyarországon vagy az Európai Unió (EU) egyik államában rendes lakhellyel kell rendelkeznie” (mi számít rendesnek és ez miért kitétel?).
Aztán néhány társaság megtagadhatja a biztosítás kifizetését, ha pl. „migrénnel orvosnál jártunk 12 hónappal a biztosítás megkötését illetően” vagy ha meglévő betegségeink okán történt a halálozás. Ezt a homályos kitételt erőszeretettel használják a biztosítók és nagyon fontos, hogy saját egészségi állapotunk tudatában fokozottan ügyeljünk erre.

A megfelelő biztonság nem mellékes kérdés

6. A lehetetlen megkötések nem csak az orvosi költségekre terjedhetnek ki. Néhány szabályzatban például az is szerepelhet kikötésként, hogy kifizetés csak akkor lehetséges, ha mindenről hivatalos papírral rendelkezünk, tehát még egy konzuli útlevél cseréről is nyilatkozat szükséges. Minden papírt őrizzünk meg, főleg mert sok biztosító nem fizet „extra étkezések, szálloda, közúti utazás, autópályadíj, üzemanyag, taxi vagy vám költséget” sem, a kiszabott napidíjon felül, amely általában igen csekély összeg.

7. Egy családi biztosítás sokszor csak akkor fizet, ha az egész család azonos lakcímen lakik, és a tanuló néhány társaságnál minden olyan egyént takar, aki nappali tagozaton tanul, másoknál 18 éven felüliek már nem számítanak tanulónak, erre mindenképpen érdemes ügyelni.

8. A légitársaságok több mint 42 millió csomagot veszítenek el évente, így talán nem meglepő, hogy a biztosítók nem szeretnek kompenzációt fizetni megkésett poggyász esetén (hogy a hiányzó szükséges cikkeket adott országban meg tudjuk vásárolni), és elveszett csomagok esetére is felső határt szabnak egy-egy kifizetésnek (ugyanis sajnos gyakran előfordul, hogy a kárt szenvedett utasok több értéket vallanak be, mint amely tényleg elveszett).

A családi biztosítás is sokféle lehet

9. A biztosítás megválasztásánál vegyük figyelembe saját körülményeinket. Ha síelni, snowboardozni vagy búvárkodni megyünk, érdemes magasabb kategóriájú biztosítást kötni mert nem mindegyik biztosítás fedezi a sport túrákat vagy akár a hátizsákos túrákat.

10. Ha egy évben többször utazunk külföldre, érdemes olyan extenzív életbiztosítást kötni, amely az utazásainkra is érvényes, vagy többszöri utazási biztosítást kötni. Ez utóbbinál fontos, hogy sok ilyen biztosításnál kikötésként szerepel maximum utazási határidő, ami azt jelenti, hogy ha többször is utazunk, akkor sem maradhatunk néhány hétnél tovább adott országban.

+1. Ezek után talán furcsa tanács lehet, de ne biztosítsuk túl magunkat. Egyre több életbiztosítás, bankkártya és munkahely kínál biztosítást. Meglehet, hogy a már megkötött biztosításaink egyike kiterjed az utazásainkra is és sokszor a nagyobb biztosítóknak jobb feltételei vannak, mint a légitársaságoknak vagy az olcsó biztosítást kínáló utazási irodáknak. Ezt tartsuk szem előtt, csak odafigyelés kérdése az egész.

Krisztina O'Brien