A fejfájás gyakorisága ugrásszerűen nő minden olyan esetben, amikor a hőmérő higanyszála több fokkal feljebb kúszik. A hőség kitágítja a fejben található ereket, melyek így nyomást gyakorolnak a környező idegvégződésekre, s ez fájdalommal jár. Ennek eredményeként, még a normális véráramlás is úgy érezhetjük, mintha egy légkalapács fúrná át az agyunkat. 

Feszültség okozta fejfájás

A férfiak is érintettek. De a nők jobban

Stiller Ákos

Ezek a rohamszerű fájdalmak olyanok, mintha egy óriási gumipánt szorítaná az ember agyát. Az amerikaiak 78 százalékánál jelentkezik ez a típusú migrén, havonta akár 15 alkalommal is. A nyak, a homlok, a fejbőr és az arc merevsége okozza ezeket a fájdalomrohamokat, minthogy a túlfeszített izmok irritálják az idegvégződéseket, melyek ezt követően fájdalomingert küldenek az agynak. Szerencsés ilyenkor, ha minél előbb beveszünk egy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót, de megpróbálkozhatunk lidocain tartalmú izomlazító gél bemasszírozásával is a váll és a nyak területén.

Érdekesség, hogy a tévé előtt heverészők 14 százelékkal gyakrabban szenvednek a feszültség okozta fejfájástól, mint azok, akik rendszeresen járnak edzőterembe. A testedzés a stressz levezetésének egy természetes módja, amely a fájdalomcsillapító endorfinok termelésére sarkallja a szervezetet. A rendszeres testmozgás abban is segít, hogy az izmokon kívül megerősödjön a keringési- és nyirokrendszer is, így jobban ellenállhat a fejfájáskeltő gyulladásoknak.

Orrüregi, orrmelléküregi gyulladások okozta fejfájás

Minden, ami irritálja ezeket a területeket – a hideg, az allergiák – egyúttal gyulladást is okozhat, amely együtt járhat a szemkörnyék fájdalmas lüktetésével. A begyulladt orrüreg csak ront a helyzeten. Az orrüregben levő nyomás normál esetben megegyezik a külső légnyomással. Ha már kicsit megfáztunk, az orrüregek már nem tudnak megfelelő gyorsasággal alkalmazkodni a megváltozott nyomáshoz, amikor egy nyári vihar erősen lecsökkenti a légnyomást. Ez is eredményezhet a szokásosnál erősebb homloktájéki fájdalmat.

A fájdalom csillapítása végett helyezzünk egy benedvesített langyos ruhát a szemünkre, ez enyhítheti a gyulladást. Használhatunk vény nélkül kapható orrsprayt is, hogy megszüntessük az orrdugulást. Ha a tünetek négy napnál tovább tartanak, forduljunk orvoshoz.

Megelőzésképpen cseréljük ki a légszűrőben a filtert olyan, nagy hatékonyságú új szűrőre, amely kiszűri a pollent, port, penészt és a levegőben lévő baktériumokat, amelyek gyulladást okozhatnak az orrüregben. De kipróbálhatjuk a sópipát, vagy inhaláljunk meleg sós vizet hetente kétszer.

Migrén

A leggyakoribb, és egyik legtöbb fájdalmat okozó betegség a migrén. Változatos előidéző okai között szerepel a stressz, az erős fény, a túl sok vagy túl kevés alvás, az éhség, vagy a hormonszint ingadozása – ezek mindegyike okozhatja azt a tünetet, hogy az agyi erek kitágulnak, és bennük vérbőség, megnövekedett érfali nyomás keletkezik. Az ezt követő idegfájdalom átható szenvedést okoz, melynek időtartama négy órától három napon át is eltarthat.

Tudósok vizsgálják, hogy miért fogékonyabb néhány nő a migrénre, mint mások, de feltételezik, hogy a tünet kapcsolatban áll az öröklődéssel is – a legtöbb migréntől szenvedő embernek a családjában is előfordult migrénes beteg. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy fejfájásunkat a migrén számlájára írhatjuk, érdemes megvizsgálni életvitelünket. A fényérzékenység, émelygés, hányinger is csak növeli a fejfájás esélyeit.

Ilyenkor csupán egyetlen fájdalomcsillapító lenyelése kevés enyhülést hozhat, jeges borogatással fokozhatjuk a hatását; de a migréntől szenvedők többsége olyan, orvos által felírt, triptántartalmú készítményeket szed, amelyek úgy fejtik ki hatásukat, hogy szűkítik az agyat körülvevő ereket. Akkor a leghatásosabbak ezek a gyógyszerek, ha már a fájdalom jelentkezésekor bevesszük őket.

Ellenőriztethetjük a magnéziumszintünket is, annak tisztázására, nincs-e szükségünk magnéziumpótlásra. Ez az ásvány szorosan kötődik a szerotoninhoz – ahhoz az idegrendszeri ingerületátvivő anyaghoz, mely szabályozza a keringési funkciókat is. A szerotonin egy kémiai jelátvivő anyag az idegsejtek között, az agy egyik "többfunkciós" neuro-transzmittere, amely számos különböző élettani, endokrin és viselkedési folyamatot szabályoz. Az elégtelen mennyiségű magnézium a keringésben meggátolhatja a szerotonintermelést és ennek hiányában gyulladásos folyamatok léphetnek fel.