A kormány, a korábban megfogalmazott elképzelések szerint az államháztartás átalakítása során jelentős, több százmilliárd forintos kiadáscsökkenést vár. A tervekben a jelenlegi gyógyszerár-támogatási rendszer új alapokra helyezése is szerepel. "A 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani a szerkezeti reformok során" – mondta december közepén Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-nak nyilatkozva.

Az összeg messze nem elhanyagolható tétel, hiszen a költségvetési hiány 14-15 százalékának felelne meg egy ekkora méretű megtakarítás. Kérdés, hogy ez a mintegy 30 százalékos kiadáscsökkentés az államkassza részéről hogyan valósítható meg és mit jelent a gyakorlatban a gyógyszerpiac számára. Kézenfekvő a jelenleg támogatott vényköteles gyógyszerek körének vagy a támogatás arányának csökkentése, amely a gyógyszerek végfelhasználói árának emelkedését vonja maga után, azaz a támogatás kieső összege a betegeket terheli. 

Az IHS Global Insight amerikai piackutató vállalat összefoglalója szerint a tervezett gyógyszerpiaci mérleg hatalmas összegű változásából ítélve emellett a gyógyszergyártók is számíthatnak valamilyen típusú különadóra, vagyis a vállalatok a jelenlegi befizetéseikkel párhuzamosan újabb tételeket fizetnének be a gyógyszerellátási rendszerbe, mintegy finanszírozva az állami kivonulást.

Gyógyszer receptre. Kiváltjuk ezután is?

Túry Gergely

Az IHS szerint az állami támogatás kivonása káros hatásokkal járhat: a várhatóan egyértelmű áremelkedések mellett – amik például eredményezhetik azt is, hogy sokan egyszerűen nem váltják ki a felírt gyógyszereket – a piac az olcsóbb generikus gyógyszerek (az origonális szerek másolatai) felé tendálhat a legmodernebb originális készítmények rovására, különösen, ha a támogatások megvonása utóbbiakat érinti – vázolja fel a lehetséges jövőt az IHS.

Ugyanakkor az olcsóbb generikumok nem feltétlenül rosszabbak a legújabb fejlesztéseknél; korábban több kifejezett kormányzati kezdeményezés is volt annak érdekében, hogy a jelenlegi gyógyszerfelírási rendszer helyett az orvosok hatóanyagalapú vényeket adhassanak ki. Ez ellen a piaci szereplők rendre tiltakoztak: az orvosok számára paradigmaváltást és pluszterhet jelentene, ha nem a gyógyszerek neve alapján választanák ki a felírandó szert, a gyógyszerészek ódzkodnak a gyógyszerválasztás felelősségétől, s a vényköteles szerek marketingjét az orvosokra koncentráló gyártók számára is teher lenne az új rendszer.

Pedig Botz Lajos főgyógyszerész szerint szerint is többnyire érdemes hatóanyagokban gondolkodni, és nem márkanevekben. Bár a gyógyszerész is elismeri, nagy körültekintést igényel, ha egy betegnél egy jó bevált originális szerről kell átállni, egy kevésbé ismert, olcsóbb szerre. Leginkább egy terápia kezdeténél érdemes ezen szempontok szerint is mérlegelni. Kényes területről van szó, amelynek a pszichikai oldalára is oda kell figyelni. A kezelőorvos hozzáállásán nagyon sok múlik, a „tessék elhinni, ez is ugyanazt tudja” megerősítés sokszor célba ér.

Egyébként szinte valamennyi európai országban megfigyelhető, hogy az egészségbiztosító a jóval olcsóbb generikus gyógyszereket részesíti előnyben. Az originális készítmények kikerülnek a támogatási körből – mert a gyártó nem hajlandó, vagy nem tud árat csökkenteni. A generikus gyógyszerek azért olcsóbbak, mert olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelynek szabadalmi védettsége – általában húsz év – már lejárt. Kifejlesztésük az „igazi” töredékébe kerül, hiszen az innovatív gyógyszercég már elvégezte a szükséges állatkísérleteket és az embereken történő kipróbálásukat is. A másodlagos gyártónak csak azt kell bizonyítania, hogy a generikus szer az originálissal a felállított követelmények tekintetében egyezik; s ez csak kisszámú, önként jelentkezőkön végzett vizsgálatokat igényel.

Ha két szer ugyanazt tartalmazza, és ugyanúgy szívódik fel, a hatásuk is ugyanolyan kell, hogy legyen – logikusnak hangzik, ám még a orvosok és gyógyszerészek is megosztottak a kérdésben. A generikus készítmények esetében sem mindig biztos, hogy a hatásuk ugyanolyan erős, és a mellékhatások tekintetében is lehetnek eltérések, a korszerűbb terápiák áltáltalában kevesebb mellékhatással terhelik a beteget.

Az IHS még megjegyzi, a gyógyszergyártók terheinek növelése pedig alapvetően negatívan érintheti a vállalatok működését, hazai kutatási tevékenységét és magyarországi működési politikáját. A kormány által eddig szűkmarkúan mért információk ismeretében korábban több szakember kételyeit fejezte ki egy ilyen mértékű forráskivonással kapcsolatban, azonban hangsúlyozták: pontos prognózist és megalapozott véleményt csak a reformcsomag részleteinek ismeretében lehet majd adni.