Közel három hét után is bizonytalanok a német járványügyi szakemberek abban, honnan kerülhetett május elején a véres hasmenést okozó E. coli-baktérium a legelső hamburgi fertőzöttek szervezetébe. A forrás gyors leleplezése elejét vehette volna a kórokozó nagyobb területen való szétterjedésének, az esetenként végzetes szövődménnyel járó hasmars ugyanis immár Ausztriába, Dániába, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Spanyolországba és Svédországba is eljutott. A felderítőmunka nehézségeit jelzi, hogy bár a járvány kitörése óta két lehetséges bűnbakot is megneveztek, a német epidemiológusok mindannyiszor visszakozni kényszerültek.

A gyanúsított felkutatása igen komoly energiabefektetést igényel. A járványügyisek – mint arról a Spiegel című hetilapnak a múlt héten beszámoltak – ilyenkor órákon keresztül faggatják az első betegeket, hogy részletesen összeállíthassák a megfertőződésük előtti napokban elfogyasztott ételek listáját. Ezután nemcsak a betegek, hanem a környékükön élő, találomra kiválasztott egészséges emberek vásárlási szokásait is feltérképezik. Az így létrejött adatbázisok egybevetése erősítette meg, hogy a „körözött” E. coli több szempontból is eltér a megszokottól, például mert áldozatait nem a gyerekek, hanem elsősorban a fiatal felnőtt nők körében szedi. Ráadásul a bevásárlólistákra támaszkodó egészségügyi nyomozók szerint a betegség legvalószínűbb forrása ezúttal nem a felnőttkori kólifertőzéseket általában okozó pasztörizálatlan tej vagy a félig átsült marhahús, hanem a saláta-alapanyagok, nevezetesen az uborka, a paradicsom és a fejes saláta. (Ezekre a zöldségféleségekre a kérődzők trágyájából kerülnek a kólibaktériumok, méghozzá – a skóciai Aberdeeni Egyetem kutatóinak legújabb feltételezése szerint – egy meztelencsiga-faj közvetítésével.)

A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.