Legutóbb a növényi csíráról derült ki Németországban, hogy semmi köze az akár halált is okozó EHEC-baktériumhoz. Tegnap délután ugyanis újabb "forró nyomról" bizonyosodott be, hogy mellékvágányra vihet. Az alsó-szászországi tartományi hatóságok előző este álltak elő azzal a feltételezéssel, hogy a járvány terjedéséért egy, az északi Bienenbüttelben lévő biokertészeti üzem, illetve az ott termelt növényi csíra a felelős. A tartomány mezőgazdasági minisztere a gyanút az első vizsgálatokra, illetve bizonyos jelzésekre alapozta, a lakosságot pedig azonnali hatállyal eltanácsolták a különböző növénycsírafajták fogyasztásától.

A hasmenésjárvány – május elején jelent meg Észak Németországban – kitörése óta ez már a sokadik malőr a német hatóságok részéről. Egy biztos, a hatóságok hiába nyomoznak több szálon is, mindeddig nem sikerült a bélbaktériumot terjesztő forrásra bukkani. Az elsietett bejelnetések viszont hatalmas károkat okoznak az érintett piacoknak, amiért egyébként már perrel is fenyegetik a németeket.

A német hatóságok először a Spanyolországból behozott uborkát nevezték meg a fertőzés forrásának, ám május 30-án, kedden a hamburgi egészségügyi hatóságok elismerték, hogy nem az importuborka – ám ekkor már mindenki rettegett a zöldségektől, és nem csak a spanyoltól – a bűnös. Azokon ugyan EHEC baktériumot fedeztek fel, az azonban nem azonos azzal a baktériumtörzzsel, amelyet a fertőzött betegek székletében mutattak ki.

Tekintélyes szakértők és több mezőgazdasági szervezet képviselői a spanyol uborkát érintő gyanúsítás után élesen bírálták az illetékes német hatóságokat a melléfogásokért. A nyers zöldségek – mindenekelőtt a paradicsom, az uborka és a saláta – fogyasztása mintegy 50 százalékkal esett vissza, a gazdák veszteségei óriásiak. Az adatok szerint nemcsak a paradicsom, az uborka és a saláta iránti kereslet zuhant, de jóval kevesebbet vásárolnak a többi között a jelenleg éppen szezonális spárgából vagy eperből is. A lakossság óvatossága pedig nem meglepő, hiszen még most is azt hangoztatják az illetékes hatóságok, hogy továbbra sem ajánlott az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztása fogyasztása, ahogy a bizonyítékok hiánya ellenére, a növényi csíráé sem. A növényi csírák gazdagok fehérjében és vitaminokban, ezért nyersen is előszeretettel fogyasztják őket - az óvatosság pedig annak szól, hogy korábban is már több alkalommal okoztak fertőzéseket.

A hús is gyanúba keveredett

Ha visszamegyünk kicsit az időben, múlt hétvégén még arról szóltak a hírek, hogy a Schleswig-Holstein tartományban lévő Lübeck városában egy olyan étteremre bukkantak, ahol az elmúlt hetekben mintegy húszan fertőződtek meg. A hatóságok azt remélték, hogy ezáltal révbe értek, és az étterem átvizsgálása, valamint az azt különböző élelmiszerekkel ellátó hálózatok, valamint piacok ellenőrzése közelebb vihet a megoldáshoz. Későbbi értesülések szerint azonban a vizsgálatok nem hoztak eredményt. Megfigyelők aztán közölték, nem tartják kizártnak, hogy a fertőzés a hamburgi nagykereskedelmi piacról indult ki, mint ahogy azt sem, hogy a különleges EHEC-bélbaktérium kiváltotta járványt nem is zöldség, hanem hústermék terjeszti. Ezen feltételezéseiket sem sikerült azonban bizonyítaniuk.

A hasmenésjárvánnyal kapcsolatban az egyetlen bíztató jel, hogy az elmúlt 24 órában valamelyest csökkent a fertőzés terjedésének üteme. A halálos áldozatok száma 22, és a betegek közül változatlanul több mint 600-an vannak életveszélyes állapotban.

Ki fizeti meg a kárt?

Az érintett gazdák, főként a spanyolok azonban nem hajlandók átsiklani a történteken. A spanyol uborka meggyanúsításával ugyanis óriási kár érte a spanyol termelőket is, amiért a madridi kormány az Európai Bizottságnál is panaszt tett. Pénteken azonban Angela Merkel német kancellár, és José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök megállapodtak arról, hogy közösen próbálják majd elérni a spanyol és a német gazdák uniós kártalanítását.

Ám a Welt am Sonntag című vasárnapi újság ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Bizottság nem kíván kártérítést fizetni a súlyos értékesítési gondokkal küszködő, elsősorban spanyol és német gazdáknak. A Bizottság ugyanis azon a véleményen van, hogy mindez nem illeszkedik az unió agrárpolitikájának kereteibe. A kártérítést a napokban közösen is sürgette Angela Merkel kancellár és José Luis Zapatero spanyol kormányfő, a jelek szerint azonban hiábavalóan. A lap értesülése szerint a madridi kormány nem akar belenyugodni az elutasításba, és az unió mezőgazdasági vagy katasztrófaalapjából továbbra is kártalanítást sürget.