Az egyesület első alkalommal megrendezett, a hétvégén Siófokon tartott kétnapos kongresszusa áttekintette a magyarországi ápolók helyzetét.

Állásfoglalásában a testület arra a megállapításra jutott, hogy a magyar ápolók nagyfokú fizikai és pszichés leterheltségnek kitéve méltánytalanul, a magyar átlagbérhez viszonyítva is megalázóan alacsony munkabérért végzik munkájukat. Rámutattak arra, hogy az ápolói társadalom elöregedett, az utánpótlás hiányzik, a frissen végzett ápolók száma nem fedezi a nyugdíjazás, a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás miatt kieső munkaerőt.

A Magyar Ápolási Egyesület szerint ezek a hatások hosszú távon súlyosan és hátrányosan befolyásolhatják az ellátás minőségét, az ápolási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az egészségpolitikai célok elérését, a betegjogok maradéktalan teljesülését, a szakszemélyzet egészségét, összességében: az ellátás biztonságát. A szervezet elnöke közölte: a kongresszus állásfoglalásában kitért arra, hogy az elmúlt évek szakképzési politikája nyomán az ápolóképzés kiüresedett, a képzőrendszer leépült, a gyakorlati oktatás a mélypontjára került.

Az ellátás biztonsága érdekében az ápolók képviselete arra kérte a kormányt és a szaktárcát, hogy a folyamatban lévő strukturális és ápolói szakképzési reformok mellett még az idén kezdjék meg az ápolói illetmények növelését, a jövő évi költségvetésbe pedig tervezzék be az ápolók alapilletményének emelését.

MTI / Balázs Attila

Bugarszki Miklós, a szervezet elnöke elmondta: a 96 ezer egészségügyi dolgozóból 56-57 ezerre tehető az ápolók száma, ez azt is jelenti, hogy jelenleg 6-7 ezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből. A Magyar Ápolási Egyesületről szólva kifejtette, egy 22 éve működő szakmai-érdekképviseleti szervezetről van szó, amely országos lefedettséggel és 6400 taggal rendelkezik, nemzetközi szinten is képviselve a magyar ápolói társadalmat.