A kardiológiában is beszélhetünk kockázatbecslésről, amely nem más, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések várható előfordulásának előrejelzése. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi várhat ránk, sokat tehetünk a baj elkerüléséért.

Előfordulhat, hogy a betegség tüneteit nehéz diagnosztizálni, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem érdemes várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is. Nem ritka, hogy a betegek nem tudnak magas vérnyomásukról. Pedig ez utóbbi, illetve a magas koleszterin és a cukorbetegség is károsítja a helyi keringést (mikrocirkulációt), amelynek kimutatása fontos a kockázatbecslésnél.

Végel Dániel

A kockázatbecslés valójában egy matematikai számítás, amely összeveti a kardiológiai szempontból veszélyesnek ítélt kockázati tényezőket. Természetesen a nagyobb súllyal számító tényezőket olyan mértékben is veszik számításba. Az alapállapot felméréséhez szükség van egy teszt kitöltésére és orvosi vizsgálatokra is, a végeredményből pedig kiderül, hogy a következő öt évben mennyi az adott személy esélye egy súlyos, akár életet veszélyeztető betegségre.

Amin nem változtathatunk

A genetika szerepe közismert a szív- és érrendszeri betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret fontos. Ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jócskán ellensúlyozható az adottság. Ugyanígy nem befolyásolható a nem sem, ugyanis közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A klimax után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik.

Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinél pedig más faktorok is jelen vannak, meg kell fontolnia a fogamzásgátlás módját – mondta Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa.

És ami befolyásolható

A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya is hathat a betegségek kialakulására, ezek azonban befolyásolhatók. Az étkezési szokásainkra jellemző a túlzott sóbevitel, a kalóriadús ételek fogyasztása, valamint a szükségesnél kevesebb friss zöldség-gyümölcs. Mindez népegészségügyi jelentőségű probléma, amely hozzájárul rossz halálozási adatainkhoz.

Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres ellenőrzésre szorul.

"Szívbetegeknél az a cél, hogy a kórkép rosszabbodását és egy újabb infarktus vagy agyvérzés bekövetkeztét megelőzzük, ez pedig már a másodlagos megelőzés, hiszen az elsődlegest az egészségeseknél lehet bevetni" – hangsúlyozta a kardiológus. De a másodlagos megelőzésnek is fontos része a rizikók csökkentése, a dohányzásról való leszokás, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása.