"Akinek a családjában már előfordult melldaganat, legtöbbször azt kérdezik, miként előzheti meg, hogy lányánál is kialakuljon a betegség” – mondta el Graham A. Colditz epidemiológus, sebész professzor. A kockázat csökkentésére, illetve továbbfokozásának megakadályozására az egyik stratégia az alkoholfogyasztás mérséklése.

A Cancer című folyóiratban megjelent kutatási anyag az elsők közt vizsgálta meg az alkohol hatását a tinédzserek mellbetegségeinek kockázatára. A legtöbb hasonló kutatás inkább az idősebb, negyvenes-ötvenes-hatvanas korosztályra koncentrált, és inkább az invazív mellrákot vizsgálták, nem a korai, jóindulatú elváltozásokat, amelyek később rosszindulatúvá fajulhatnak.

"Megkíséreltük kideríteni, milyen hatással van az alkohol azon nők szervezetére, akiknek családjában már előfordult mellrák és jóindulatú sejtburjánzás, azokhoz képest, akiknek a felmenői nem szenvedtek hasonló betegségekben. Azoknál láttunk erőteljesebb összefüggést, akiknél már volt hasonló betegségre példa a vérrokonok körében” – fejtette ki a professzor.

Mammográf vizsgálat

Marton Szilvia

A fiatalabb korosztállyal foglalkozó vizsgálat 1996-ban vette kezdetét, 50 amerikai állam területéről több mint 9 ezer fiatal lány bevonásával. Mindegyikük édesanyja is részt vett a felmérésben. Az alapkérdőív kitöltésekor az életkoruk 9 és 15 év között mozgott. Az ezt követő öt évben nyomonkövető kérdőívekre kellett válaszolniuk. 2003-ban, 2005-ben és 2007-ben pedig rögzítették a családi anamnézisüket, alkoholfogyasztási szokásaikat, magasságukat, súlyukat, derékbőségüket, az első menstruációt és más olyan tényezőket, melyek befolyásolják a mellrák kialakulásának kockázatát.

A kutatók először a családi anamnézist vizsgálták, az alkoholfogyasztástól függetlenül. Kiderült, hogy a lányoknál, akiknek az anyja vagy a nagynénje volt mellrákos, majdnem kétszeresére nőtt a kockázat arra, hogy fiatalon jóindulatú megbetegedést találjanak náluk. Ugyanilyen arányt találtak azoknál is, akiknek az anyja kórelőzményében szerepelt jóindulatú melldaganat. Az alkohol tovább emelte az esélyeket a családi terheltség esetén. Akiknek a családjában nem találtak melldaganatos beteget, ott az alkohol sem emelt a jóindulatú elváltozások megjelenésének kockázatán. Ehelyett a hajlam inkább kapcsolódott a gyermekkori magasabb testtömeg-indexhez, a tinédzserkori nagyobb derékbőséghez és a felnőttkori testmagassághoz. Ez arra utal, hogy a kockázati tényezők eltérőek a családi halmozódást mutató és nem mutató nők esetében.