A kutatók az amerikai stroke szövetség New Orleans-i konferenciáján azt vetették fel, hogy mivel a két gyógyszer egyenértékű, megkérdőjelezhető az az elterjedt gyakorlat, hogy rutinszerűen alkalmazzák a veszélyes vérzés kockázatával járó warfarint. A szívelégtelenségben szenvedő betegek a vérrögképződés, a stroke és a halálozás megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

A New York-i Columbia Egyetem kutatói Shunichi Homma professzor vezetésével több mint 2300 hatvanegy év átlagéletkorú beteg adatait vizsgálták. Mindegyik páciens szívelégtelenségben szenvedett, normális szívritmussal. Az alanyokat átlagosan 3,5 évig követték. A résztvevőknek véletlenszerűen vagy 325 milligramm aszpirint, vagy warfarint adtak, hogy elérjék a vérhígítás előre meghatározott mértékét. Az aszpirinszedők körében 8, a warfarint szedők körében pedig 7,5 százalék esetében következett be halálozás, iszkémiás stroke vagy agyállományon belüli vérzés. A kutatók szerint ez az eltérés statisztikailag nem jelentős.

A vizsgálatból azonban az is kiderült, hogy az agyállományon belüli (intracerebrális) vérzés az aszpirint szedő betegek esetében évente az alanyok 0,9 százalékában, míg a warfarint szedők esetében 1,8 százalékában következett be. A szakértők szerint ez már statisztikailag szignifikánsnak számít. „Mivel összességében nincs jelentős különbség a két kezelés között, és a warfarin lehetséges előnyei csak négy évig tartó kezelés után jelentkeznek, nincs nyomós ok a warfarin feltétlen alkalmazására, különösen a vérzés kockázatát figyelembe véve” – állítja Homma.