Míg azonban az Európai Unió népessége nyerte el a világ legnagyobb ivóinak nem túl megtisztelő címét, az alkoholfogyasztás szintje az unión belül régiónként jelentős eltéréseket mutat a gyakoriság, az alkohol fajtája és a fogyasztás időpontja tekintetében.

Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális irodájának igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi átlag kétszeresének megfelelő mennyiség elfogyasztása egyértelmű egészségügyi következményekkel jár a fogyasztókra, a körülöttük élőkre, és a társadalom egészére nézve. Az alrégiók szerinti lebontásban a legtöbbet ivók Közép-Kelet és Kelet-Európában élnek, ahol a felnőtt lakosság fejenként 14,5 liter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget isznak évente.

A kép azonban másképp festett, amikor a veszélyes ivás indikátorait is figyelembe vették, vagyis azt, hogy valaki étkezésen kívül, nyilvános helyen, vagy rohamszerűen fogyaszt alkoholt. Ebben a kontextusban az északi országok 2,8 pontos értéket értek el, míg a közép- és kelet-európaiak alig magasabb, 2,9 pontos értéket. Közép-Nyugat-Európában és Nyugat-Európában ez az érték 1,5 illetve 1,1 pont volt.

A jelentésben azt is megemlítik, hogy több mint 40 olyan betegség létezik, amely összefügg az alkoholfogyasztással. Ezek közé tartozik többek között az alkoholfüggőség, a kártékony alkoholfogyasztás, a májbetegség, az alkohol okozta krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, az alkoholmérgezés és a magzati alkohol szindróma. Ezen kívül még számos más problémához is hozzájárulhat az alkoholfogyasztás, például az autóbalesetekhez, sérülésekhez, valamint a rákhoz, a szívbetegséghez és más rendellenességekhez.

A WHO minden olyan politikát támogat, ami korlátozza az alkoholfogyasztást. Ilyen lehet például az alkohol árának szabályozása, az ittas vezetés visszaszorítása, illetve az alkoholreklámok korlátozása. Jakab Zsuzsanna úgy véli, hogy az alkohollal összefüggő egészségügyi teher Európában elkerülhető lehet.