A dolgozat részletezi, hogy a Ron Fouchier által vezetett, a hollandiai Erasmus Egyetem Orvosi Központjában működő laboratórium kutatói miként hoztak létre egy H5N1 madárinfluenza-vírustörzset, amely vadászgörények között levegőben terjedve fertőzést okozott. 

A Nature brit tudományos folyóirat a múlt hónapban közölte az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen működő, a japán Kavaoka Josihiro (Yoshihiro Kawaoka) vezette kutatócsoport madárinfluenzáról szóló tanulmányát a témában, amelyet előtte hónapokig visszatartottak az amerikai kormány azon aggodalmai miatt, hogy a biológiai fegyverviselést hirdető terroristák visszaélhetnek a benne szereplő adatokkal.

Az amerikai kormány biológiai biztonságért felelő tudományos tanácsadó testülete, az NSABB decemberben kért meg két vezető tudományos lapot - az amerikai Science és a brit Nature magazint -, hogy mellőzzék a kutatási részletek közlését a laboratóriumban génmérnökséggel létrehozott, emlősök között is terjedő mutáns madárinfluenza-vírusról, megakadályozandó, hogy azt ártó szándékkal elő tudják állítani. A tanácsadó testület azonban április elején, a dolgozatokat jegyző holland és amerikai kutatócsoport átdolgozott tanulmányainak áttekintése után úgy döntött, hogy jelenlegi formájában közzé kellene tenni a mutáns influenzavírusokkal kapcsolatos két tanulmányt. 

Az amerikai kormány által támogatott két kutatócsoport - a hollandiai és az amerikai - laboratóriumban genetikai módosítással olyan mutáns H5N1 vírust hozott létre, amely vélhetően könnyen terjedne emberek között is. A madárinfluenza-vírus "vad" törzsei embert nagyon ritkán, csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre ezek a vírusok nem terjednek. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint 606 madárinfluenzás esetről és 357 halálozásról tud 2003 óta. "A vírus nem ölte meg a vadászgörényeket, amelyeket aeroszolos úton megfertőzött" - emelte ki Fouchier, aki többször hangsúlyozta már, hogy kutatásai veszélyeit eltúlozta a média. A holland kutatócsoport azt bizonyította be, hogy a H5N1 vírus az emberi influenzafertőzés modellezésére szolgáló vadászgörények között igen kevés, már öt mutációt követően a levegőben terjed. A H5N1 anélkül hozott létre fertőző mutáns vírustörzset, hogy más influenzavírussal keveredett volna.